A Mavir minden évben közzéteszi honlapján elemzését a magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről, amelyben a meglévő forrásoldali helyzetből kiindulva a feltételezhető selejtezések és az aktuális építési, beruházási trendek alapján egy erőműhiányos és egy optimista változatban fogalmazza meg előrejelzését.
A rendszerirányító nemrégiben közzétett prognózisa szerint 2016 után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az összes villamosenergia-felhasználás, amely 2016-ban még 44,2 terawattóra, 2026-ra 48,7 terawattórára, 2031-ben 50,8 terawattórára nő.
A Mavir szerint új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban az áramigény növekedése miatt.

A magyar villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2015. december 31-én 8558 megawatt volt, ebből mintegy 5500 megawatt marad a húszas évek közepére, 2031-re pedig 5300 megawatt.
Döntően nagyerőművek állnak le - a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő 7000 megawattnyi nagyerőmű-parkból már tíz éven belül is csak mintegy 4800 megawatt maradhat meg.
A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, leselejtezésük kisebb mértékben befolyásolja rendszert, bár hosszabb távon a most működőknek csak a harmada maradhat meg.
A kieső egységek pótlására részben megoldás lehet a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása vagy az import.
A befektetők jelzései alapján elvileg közel 3400 megawatt új kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) egység épülhetne a következendő tíz év során (optimista forrásoldalú változat), amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas évek 2. felében. A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá. A húszas évek második felében már számolni kell legalább egy nukleáris egységgel.

Az erőműpark jelentős többlettét tartalékképzési szempontból ki kellene egészíteni exporttal (szomszédos országok bővítéseinek függvényében) vagy szivattyús-tározós vízerőművel, de a rendszerirányító mindkettőnél sok bizonytalanságot lát. A kiserőmű-létesítések folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hőellátáshoz kötött biomassza-tüzelésű erőművek továbbra sem jutnak meghatározó szerephez - állapították meg.
A tanulmányban jelzik: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát tette ki, és 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot.

Kapcsolódó cikkek