Az elfogadottá és megszokottá vált rendkívüli biztonsági készültség értelmében a rendőrség bárhol bármikor házkutatást tarthat, minden gyanúsnak ítélt embert ügyészi és bírói engedély nélkül házi őrizetbe kényszeríthet, gyülekezési tilalmat rendelhet el. Ez utóbbi eszközzel egyszer sem éltek, sőt, ősszel a rendőrök is többször tüntettek a munkakörülményeik javításáért, jóllehet nekik ezt törvény tiltja.
A rendkívüli állapot hatékonyságáról készült parlamenti jelentés szerint a hatóságok az elmúlt évben közel 5 ezer házkutatást végeztek, és 670 eljárás indult, közülük 61 terrorizmussal kapcsolatban. Több mint 600 embert helyeztek házi őrizetbe, közülük 95 ellen jelenleg is érvényben van az intézkedés. A rendkívüli állapot keretében húsz, gyülekezésre alkalmas helyet, köztük muzulmán imahelyeket zártak be, tucatnyi egyesületet oszlattak fel.

A szocialista kormány intézkedéssorozatát - nagyarányú ellenzéki támogatással - a parlament december közepén ötödik alkalommal hosszabbította meg a jövő tavaszi választások utánig, 2017. július 15-ig. Bruno Le Roux belügyminiszter úgy értékelte, hogy a most kezdődő választási kampány növeli a terrorveszélyt az országban, ezért "súlyos hiba lenne" a rendkívüli állapot megszüntetése. A parlamenti jelentés szerint viszont önmagában a rendkívüli állapot nem elég hatékony az újabb támadások megelőzésére, és a jogállamiság szempontjából is kérdéseket vet fel a rendőrség ellenőrzés nélküli működése.

Az elmúlt év eseményeinek tükrében bizonyosnak látszik, hogy a rendkívüli állapot megszüntetése nagyobb politikai felelősséggel és kockázattal jár, mint annak fenntartása. Francois Hollande államfő ezért a tavasszal megválasztandó utódjára bízta a fokozott terrorkészültség esetleges mérséklését.
Hivatalos adatok szerint a francia titkosszolgálatok mintegy húsz iszlamista merényletet hiúsítottak meg 2016-ban, s a tíz városban megrendezett labdarúgó Európa-bajnokságot is sikeresen biztosították június 10. és július 10. között. A futballhuligánok és a rendőrök közötti összecsapásokon kívül nagyobb incidensek nem történtek a mérkőzések helyszínein.

Június 13-án azonban a Párizshoz közeli Magnanville településen egy korábban az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezetnek hűséget fogadó férfi késsel megölt az otthonában egy rendőrt, és végzett annak feleségével is. Két héttel később a normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray település templomában két iszlamista - akik közül az egyik rendőri felügyelet alatt állt - öt túszt ejtett, egyiküknek, egy 84 éves papnak átvágták a torkát. Ezt az akciót is az IÁ vállalta magára.

A legvéresebb támadást egy tunéziai férfi hajtotta végre Nizzában, július 14-én, a francia nemzeti ünnep estéjén. A város híres tengerparti sétányán kamionnal hajtott az ünneplő tömegbe. A tettes, akit végül lelőttek a rendőrök, 86 embert gázolt halálra, köztük tíz gyermeket és sok külföldi állampolgárt. A négyszáznál is több sérült között volt egy magyar nő is. A terrortámadást két nappal később ismét az IÁ vállalta magára.
A nyári támadásokat követően megszűnt a korábbi nemzeti konszenzus a kormány terrorellenes intézkedéseit illetően. A jobboldali ellenzék azzal vádolta meg az államfőt, hogy nem tesz meg mindent a merényletek megakadályozására, jóllehet Francois Hollande négy terrorelhárítási törvényt fogadtatott el a parlamenttel. Európában jelenleg Franciaországban a legszigorúbb a terrorgyanús emberek elleni fellépés, megerősítették a titkosszolgálatokat, ahol több mint 15 ezer új munkahely jött létre. Minden Szíriába távozó vagy csak oda készülő franciát megfigyelnek, az iszlamista harcok színtereiről hazatérőkre pedig 30 év börtönbüntetés vár.

Az államfővel szembeni elégedetlenség a szociális konfliktusokban is megnyilvánult. A 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentésére Francois Hollande ötéves mandátuma legfőbb reformjaként indította el a munka törvénykönyvének módosítását. Az intézkedés ellen tavasszal három hónapig tiltakoztak a szakszervezetek és a diákok a francia utcákon. A sztrájkokkal, incidensekkel és összecsapásokkal kísért tüntetések nyomására a képviselők egy része kihátrált a javaslat mögül, ezért parlamenti többség hiányában a kormány erővel vitte át a reformot és rendeletben hirdette ki.

A pozíciójában meggyengült államfőt végül saját kormányfője, Manuel Valls győzte meg arról, hogy ne induljon újra a jövő évi elnökválasztáson. Francois Hollande várhatóan azzal a december 1-i rövid beszédével kerül be a történelemkönyvekbe, amelyben a baloldal egységének érdekében - az V. köztársaság történetében először - lemondott arról, hogy második mandátumot kérjen a választóktól. Néhány nappal később pedig a miniszterelnök mondott le, hogy ő lehessen a baloldal következő államfő-jelöltje. Az elnöki tisztség elnyerésére azonban a felmérések szerint neki sincs esélye.
Az ellenzéki jobboldalon Nicolas Sarkozy exelnököt is volt kormányfője kényszerítette politikai visszavonulásra. Francois Fillon elsöprő győzelemmel nyerte meg novemberben a konzervatívok államfőjelölt-állító választását, s a felmérések szerint jelenleg neki van arra a legnagyobb esélye arra, hogy Marine Le Pen-nel, a Nemzeti Front elnökével és államfő-jelöltjével szemben 2017. május 7-én elnökké válasszák.

Kapcsolódó cikkek