A közszféra béremelései után az adócsökkentések megteremtik a magasabb fizetések feltételeit a versenyszférában is; a nagy bérmegállapodás már érezteti hatását - mondta Dömötör Csaba.

Kifejtette: stabilan növekszik a magyar GDP, a munkanélküliség a 2010. évi mintegy 12 százalékról 4,5 százalékra csökkent, ezen időszak alatt több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, és az új munkahelyek többsége a piaci szférában jött létre.

Hozzátette: ezek a gazdasági eredmények tették lehetővé, hogy adócsökkentésekről és béremelésekről szóló átfogó megállapodás jöjjön létre 2016 végén a munkaadók, munkavállalók és a kormány között.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára elmondta, hogy 2013 óta a reálbérek jóval 20 százalék fölött emelkedtek, 2016 első tíz hónapjában a béremelkedés dinamikája gyorsult, a reálbérek ebben az időszakban 7,4 százalékkal lettek magasabbak.

Dömötör Csaba hangsúlyozta, hogy mérséklődtek a munkáltatói adók, valamint egységesen 9 százalék lett a társasági nyereségadó, az egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmények révén több pénz marad a bérből és fizetésből élőknél.

Úgy fogalmazott, az ellenzékre nem számíthatnak az adócsökkentési küzdelemben, és felidézte, hogy az ellenzéki pártok nem támogatták az adócsökkentést a parlamenti szavazáson.

A kormány az ellenzéki politikával szemben nemcsak azt szeretné elérni, hogy mindenkinek legyen munkája, hanem azt is, megérje dolgozni - mondta Dömötör Csaba.

Az NGM államtitkár rámutatott: a tavalyi bérmegállapodás nemcsak a bérek emeléséről szól, hanem jelentős adócsökkentést is tartalmaz hat évre, 2017-ben 5 százalékponttal mérséklődnek a munkabérre rakódó adók, a következő években a bérek alakulásától függően további 2-2 százalékponttal csökkennek a bérterhek.

Cseresnyés Péter elmondta: a megállapodásban szereplő minimálbér és a szakmunkás garantált bérminimum emelése 2017 január 1-jén 1,2 millió munkavállalót érint, az intézkedés 220 milliárddal növeli a családoknál maradó pénzt.

Szavai szerint a tavaly létrejött bérmegállapodástól azt is várják, hogy húzóhatással legyen a magasabb bérkategóriákra is, a versenyszférában 2017-ben 8-9 százalékkal növekszik a bruttó bér, az előrejelzett 1,6 százalékos infláció alapján, a reálbér az idén 7 százalékkal emelkedik. Ehhez járul hozzá az egyéb területen végrehajtott adócsökkentés, például az áfamérséklés.

Az NGM államtitkára elmondta, hogy a piaci szférában már nagyobb béremelést jeleztek a kereskedelmi vállalatok, autóipari cégek és az élelmiszeripari cégek.

Kapcsolódó cikkek