Egyes citybeli elemzői vélemények szerint azonban az infláció gyorsulása és a költségvetési ösztönzés hajtotta gazdasági növekedés hosszabb távon nem konvencionális eszközökkel végrehajtott monetáris szigorítást tehet szükségessé.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői a keddi MNB-döntés előtti előrejelzésükben azt valószínűsítették, hogy a monetáris testület a maginfláció és a teljes kosárra számolt infláció egyidejű gyorsulása ellenére még több negyedéven át fenntartja az enyhe monetáris alapállást. A ház várakozása szerint a monetáris tanács a keddi ülés közleményében megismétli azt a jó ideje érvényes piaci útmutatását, hogy a jegybanki alapkamat hosszú ideig alacsonyan marad, és megerősíti azt az üzenetet is, hogy a monetáris kondíciók lazítása célzott, nem konvencionális eszközökkel történhet.

A JP Morgan londoni elemzőinek távlati előrejelzése szerint a 0,90 százalékos MNB-alapkamat legalább 2018 közepéig nem módosul, és ha a jegybank később hozzákezd a monetáris kondíciók feszesebbre vonásához, annak első lépése az lehet, hogy az MNB kevésbé agresszív felső hozzáférési limitet határoz meg a háromhónapos betéti eszközére.
A ház szerint azonban egyelőre inkább az várható, hogy az MNB a második negyedévre szóló limitet még lejjebb süllyeszti a mostani negyedévre érvényes 750 milliárd forintról.

A JP Morgan elemzői valószínűtlennek tartják, hogy a tizenkét havi magyarországi infláció az idén és jövőre tartósan meghaladná az MNB 3 százalékos célszintjét. A cég előrejelzése szerint az infláció 2017 végén 2,5 százalék, 2018-ban 2,8 százalék lehet.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői is azt valószínűsítik, hogy az MNB nem módosítja alapkamatát, és ha további monetáris enyhítést tart szükségesnek, azt a nem konvencionális eszközökkel hajtja végre. A GS elemzői is a háromhónapos betéti eszköz felső hozzáférési korlátjának változtatását tartják a legvalószínűbb módszernek.

A ház kiemeli, hogy a limit decemberben bejelentett legutóbbi csökkentése óta a háromhónapos BUBOR-kamat 0,39 százalékról 0,30 százalékra csökkent.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakértői is azt hangsúlyozták előrejelzésükben, hogy miután a monetáris politika nem konvencionális eszköztárának eddigi alkalmazásával sikerült lejjebb szorítani a bankközi kamatokat, a hagyományos jegybanki kamatcsökkentés a jelek szerint lekerült a napirendről.
A ház várakozása szerint a magyarországi infláció a legutóbbi gyorsulás ellenére az idén és jövőre is jóval az MNB 3 százalékos célja alatt marad, és a magyar gazdaság növekedési üteme is kisebb lesz a jegybank előrejelzésénél. A Capital Economics megítélése szerint ez a környezet lehetővé teszi az MNB-nek "a végletesen laza" monetáris kondíciók fenntartását.

Mindezek alapján a ház londoni elemzői azzal számolnak, hogy az MNB 2017-ben és 2018-ban is változatlanul hagyja alapkamatát.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői mindazonáltal a konszenzust jelentősen meghaladó inflációs előrejelzést adtak a keddi kamatdöntő ülés előtti helyzetértékelésükben. A ház szerint az idei egész éves átlagos magyarországi infláció 2,9 százalék lesz a 2 százalékos konszenzusos előrejelzési átlag helyett, jövőre pedig eléri a 3 százalékot.
A Morgan Stanley elemzői szerint ehhez járul a pro-ciklikus költségvetési ösztönzés és az EU-folyósítások által egyidejűleg nyújtott növekedési hajtóerő. A ház ennek alapján az eddigi 2,5 százalékról 2,9 százalékra emelte a magyar gazdaság idei növekedési ütemére adott előrejelzését, megjegyezve, hogy saját becslése szerint a magyar gazdaság potenciális éves növekedése 1,7 százalék körül járhat.

Mindezt egybevetve a Morgan Stanley elemzői közölték: ha valóra válnak e prognózisaik, akkor óhatatlanul napirendre kerülne a monetáris szigorítás kérdése. A ház szerint ennek eszközei közé tartozhat az alapkamattól jelenleg 60 bázisponttal elmaradó BUBOR-ráta emelése, vagy a forint erősítése.
A cég elemzői szerint a növekvő infláció, a gazdasági növekedés gyorsulása és az alapkamat alacsonyan tartásának szándéka együtt mindinkább arra késztetheti az MNB-t, hogy a kamatemelés helyett az erősebb forint eltűrésével vonja feszesebbre a monetáris kondíciókat.

Kapcsolódó cikkek