Sáling József a lap keddi számában kifejtette: a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelésének eredményeként a felsőbb bérkategóriás munkavállalók fizetését is emelniük kellett a cégeknek a munkaerő megtartása érdekében, a legtöbb helyen 10-15 százalékkal növekedtek a bérek, mindazonáltal egyes vállalkozásoknál ez elmaradt.

A szakszervezeti vezető elmondása szerint a Tesco például arra hivatkozott, hogy februárban zárja pénzügyi évét, így legkorábban áprilisban várható változás, a Metrónál pedig nem bíznak abban, hogy be tudják hozni a többletköltséget. Utóbbinak előnye volt korábban versenytársaihoz képest, hogy minden évben két havi pluszbért adott dolgozóinak, azonban ez a többet most eltűnt, emiatt elég nagy az elégedetlenség és akár egy későbbi sztrájk is elképzelhető - hangsúlyozta Sáling József.

A Metro ugyanakkor a lap megkeresésére úgy reagált: minden munkatárs megkapja a kötelező garantált bérminimumot, a szakszervezet tavaly elfogadta az új bérstruktúrát, a legutolsó, idei év eleji találkozón pedig nem jelezte, hogy nem ért egyet a stratégiával.

Kapcsolódó cikkek