A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden tette közzé, hogy Magyarország bruttó hazai terméke 1,6 százalékkal nőtt tavaly a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához képest, 2016-ban a GDP 2,0 százalékkal emelkedett. Tavaly a negyedik negyedévben a növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint a mezőgazdaság járult hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője idén érdemi gyorsulásra számít részben bázishatások miatt is, a jelentősen növekvő bérek hatására a háztartások fogyasztása kissé tovább gyorsulhat. Így idén 3,6 százalékos GDP-növekedést vár, ami jövőre 4 százalékra gyorsulhat az új autóipari kapacitások üzembe helyezése miatt.
Kifejtette: tavaly a beruházások jelentősen csökkentek az EU-források felhasználásának tavalyi visszaesése miatt, azonban idén a források felhasználásának jelentős növekedése várható. A beruházásokat ezen túlmenően a lakásberuházások és a fejlesztési ingatlanpiac évtizede nem látott érdemi felfutása, az állami beruházások jelentős növekedése és két autógyár kapacitásának számottevő növelése is segíti. A társasági adó csökkentése pedig további beruházásokat is vonzhat, így azok idén bőven 10 százalék felett nőhetnek.

Idén a szolgáltatások húzhatják legerőteljesebben a gazdaságot, de az ipar is jobban teljesíthet, míg az építőipar a tavalyi mélyrepülés után újra bő kétszámjegyű növekedést mutathat - közölte az elemző.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a 2017-es év során a tavalyinál erősebb növekedési ütemre számít, amelyet a fogyasztás további bővülése és a beruházások növekedése hajt. Összességében az idén 3,4 százalékos növekedést vár, felfelé mutató kockázatokkal.
A 2016-os növekedés elmaradt a tavaly év eleji várakozásoktól, ami a vártnál gyengébb ipari termelési adatoknak és a kevesebb uniós forrásnak tudható be. A meglepetést vélhetően az okozta, hogy a minimális termelésnövekedést felmutató ipar hozzáadott értékben nem tudott bővülni, de a vártnál gyengébb lehetett a fogyasztás növekedése is - mutatott rá. A beruházások hozzájárulása valószínűleg negatív maradhatott, hiszen az uniós források nemcsak az idei értékre hatottak negatívan, de erőteljes bázishatást is okoztak. Az év végi kormányzati költekezés sem tudott jelentősen hozzájárulni az utolsó negyedév növekedéséhez - mondta.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint is az idén sokkal komolyabb növekedésre van kilátás, elsősorban a gazdaságba érkező uniós források miatt. Ha a nemzetközi környezet a tavalyihoz hasonlóan alakul, azaz nem lesz jelentős lassulás Európában vagy éppen Kínában, akkor a magyar GDP 2017-ben akár 3,7 százalékkal gyarapodhat.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szintén azt emelte ki, hogy 2017-ben újra gyorsulhat a GDP növekedése, de szerinte ez csak megközelíti a 3 százalékot. Tavaly a gazdaság növekedéséhez legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, illetve kisebb részben a mezőgazdaság járult hozzá. Az ipar teljesítménye lényegében stagnált, az építőipar pedig továbbra is visszahúzta a növekedést. A szolgáltatások teljesítményét az erősödő belső kereslet támogatta. A gyengébb ipari teljesítmény ellenére a nettó export továbbra is pozitív hozzájárulást adhatott, import oldalon továbbra is visszafogott a dinamika - közölte.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a tavaly látott lassabb növekedési ütem átmeneti jelenség lehetett. Idén a növekedés gyorsulására számít, becslésük szerint elérheti a 3,4 százalékot. Hozzátette: tavalyhoz hasonlóan, a háztartások fogyasztása lehet a növekedés gerince idén is, a beruházások pedig újra érdemben hozzájárulhatnak a nagyobb lendülethez. Kockázatokat elsősorban a külső tényezők jelentenek, mint például Trump egyelőre még ismeretlen gazdaságpolitikája, illetve a közelgő választások az eurózónában. Ezek az események a külkereskedelmi folyamatokon keresztül ronthatják a magyar növekedési kilátásokat is - vélekedett.

Kapcsolódó cikkek