Günther Dauwen, a 46 európai autonómia- és függetlenedéspárti politikai alakulatot tömörítő párt igazgatója egy szombati kolozsvári sajtótájékoztatón beszélt a székely szabadság napján tartott tavalyi és idei marosvásárhelyi megmozdulás tapasztalatairól.
A politikus megjegyezte, ha az emberek azt érzik, hogy a központi hatalom elzárkózik a számukra fontos kérdésekről folytatandó párbeszédtől, és a hatóságok megbüntetik őket a véleménynyilvánításukért, akkor radikálisabb törekvéseket fogalmaznak meg. Példaként hozta fel, hogy a madridi kormányzatnak a katalánok gazdasági tárgyú kéréseit elutasító magatartása a katalán elszakadás híveinek a táborát erősítette.
"Ha nem beszélünk a gondokról, és félünk az autonómiától, az sokkal több problémát szül. Az emberek sokkal inkább a függetlenedés felé fordulnak" - jelentette ki.
Günther Dauwen hozzátette: amikor megtudta, hogy csendháborításért bírságolták meg a székely szabadság napja tavalyi felvonulásának egyes résztvevőit, azzal a kéréssel fordult a román hatóságokhoz, hogy bírságolják meg őt is, mert ő maga is ott volt. Kérésére nem érkezett válasz.

A sajtótájékoztatón Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke idézte fel, hogy a tavalyi székely szabadság napjának szervezői, rendfenntartói és résztvevői közül nagyjából százat bírságolt meg a csendőrség. Hozzátette, a bírságolási jegyzőkönyvek nagy részét első fokon már érvénytelenítette a bíróság. Felháborítónak tartotta azonban, hogy a csendőrség azokban az esetekben is fellebbezett az elsőfokú ítéletek ellen, amelyekben a megbírságolt személyek bizonyíthatóan részt sem vettek a megmozduláson.
László György, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) jegyzője, a pénteki marosvásárhelyi megmozdulás fő szervezője elmondta: a székely szabadság napján az elmúlt évek mindegyikében petíciót adtak át a román kormány képviselőinek, ám ezen beadványok egyikére sem érkezett válasz. Megjegyezte: a marosvásárhelyi csendőrség idén együttműködött a szervezőkkel, de ennek ellenére több tucat tüntetőtől elvette a székely zászlók rúdjait, arra hivatkozva, hogy a farudak - ha ezeket kettétörik - éles fegyverré alakíthatók. László György megjegyezte: maga is részt vett az elmúlt hetek marosvásárhelyi kormányellenes tüntetésein, de ott szabadon lehetett lengetni a román zászlókat, a csendőrség egyáltalán nem foglalkozott a zászlórudak hosszával.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kijelentette: a székely szabadság napját a székely közösség demokratikus politikai akaratnyilvánításának kell tekinteni. Sajnálatosnak tartotta, hogy Bukarest figyelmen kívül hagyja a székely nép korábban 200 ezer aláírással is szentesített akaratát, és mindig talál olyan magyarokat, akik lemondanak az autonómia igényéről, vagy csak a választási kampányokban, szavazatszerzési céllal hivatkoznak erre. Úgy vélte, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak újból egymásra kell találniuk az autonómiatörekvések képviseletében, hiszen az autonómia nem konfliktusgerjesztő, hanem konfliktuskezelő közigazgatási megoldás.

Kapcsolódó cikkek