Lánczi Tamás, a Figyelő főszerkesztője nyitotta meg hetilapunk ingatlanpiaci konferenciáját a Larus Rendezvényközpontban, amelynek egybenyitott nagyterme meg is telt érdeklődőkkel. A főszerkesztő már első szavai közt utalt arra, hogy lassan egy évtizede várunk arra az ingatlanpiaci fellendülésre, amely most végre bekövetkezett. Az újlakás építések már tavaly egyharmadával nőttek, és ami még fontosabb, ma egészséges szerkezetű a növekedés, még akkor is, ha egyre többen kérdezik, meddig tarthat konjunktúra. Ám a kormányzat összehangolt intézkedései révén stabilak a növekedés alapjai - vélte Lánczi Tamás. Lényebében hasonlóan vélekedett a legtöbb ágazati szereplő a fél napos konferencia folyamán, ám előkerültek az olyan bizonytalansági tényezők is, mint például az akut szakemberhiány, vagy a távolabbi, 3-4 éves kilátások bizonytalansága.

A szakmai program bevezető előadását Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter tartotta. Szerinte idén és jövőre is 4 százalék felett lesz a gazdasági növekedés, s nem csak a kormányzati várakozások, hanem az OECD, az IMF vagy az Európai Bizottság, vagy éppen - a kormány iránti elfogultsággal nem vádolható - Pénzügykutató Zrt. várakozásai szerint is. Ez a konjunktúra pedig az ingatlanpiac további, stabil növekedését segíti elő - derült ki a tárcavezető szavaiból.

Ehhez persze az otthonteremtés összehangolt támogatására, a reáljövedelmek emelkedésére és az alacsony kamatkörnyezetre is szükség van - húzta alá Varga Mihály. Főként e tényezőknek tudható be, hogy múlt év végére az előző évi több mint két és félszeresére, 31,5 ezer fölé nőtt a kiadott új lakásépítési engedélyek száma, sőt, már kis híján 10 ezer új otthon épült tavaly, ami harminc százalék feletti növekedés a 2015-ös mélyponthoz képest. Ráadásul 2017-ben a 10 ezret is jelentősen meghaladja majd az újonnan átadásra kerülő lakások száma, illetve a miniszter szerint a kiadott építési engedélyek száma az említett magas szintről még tovább nőhet, stabilan előre jelezve az építési kedvet a következő évekre is.
Ám emellett felpörögnek az egészségügyi, oktatási és sportberuházások is az uniós Modern Városok Programban, ami 1300 milliárd forintos keretösszeggel fut. Így inkább az lesz a kérdés a jövőben: lesz-e elég építőipari kapacitás a megrendelések kiszolgálására.

Efféle kérdéseket az kora délutáni kivitelezői kerekasztal vendégei is feltettek. Scheer Sándor a MARKET Építőtől, Szalados László a KÉSZ-től, vagy Sal László az A-HÍD mélyépítő vállalattól egyaránt alátámasztották a szakemberhiány akut voltát, jelezve, hogy Románia mellett ma már Ukrajnából és Bulgáriából is nagy számban érkeznek brigádok, sőt egy dél-koreai cég magyarországi gyárát kétszáz ázsiai munkás építi jelenleg - ennyire nehéz sokszor itthoni szakembert találni.

Az ágazatban jellemző szakemberhiányt az építőipari szakmákat is vonzóvá tévő programmal igyekszik kezelni a kormányzat. Vannak olyan középiskolás tanulók, akik közel ötvenezer forintos havi ösztöndíjat is kaphatnak, ha hiányszakmák valamelyikének elsajátítását vállalják - mondta még korábban Varga Mihály.

Az is kiderült, hogy leginkább a gyengeáramú szerelőkből (épület-elektromosság, klíma, vezérlőrendszerek) van hiány, hiszen a modern épületek szerelési munkáinak legnagyobb része ilyen feladat, amelyre lasszóval kell fogni az embereket. Dacára annak, hogy a nettó fizetések a fővárosban immár jóval-jóval 300 ezer forint felett vannak az építőipari szakmunkások esetén. Ilyen viszonyok mellett pedig már a nyugat-európai bérekkel is versenyképesek a hazai ajánlatok, alkalmasan a külföldön dolgozók hazacsábítására is, figyelembe véve persze az alacsonyabb itthoni megélhetési költségeket és egyéb előnyöket is.
Scheer Sándor meglátása szerint a munkáshiány a következő években folyamatos marad, már csak azért is, mert mindig az adott munkafázisban akut a hiány: most a legtöbb építési projekt az alapozásnál tart, így a vasbeton-szerelőkből van kevés, ha fél-egy év múlva majd mindenki a végszereléssel foglalkozik, akkor majd itt lesz égető a hiány - fejtette ki a MARKET vezetője. Az ágazatot rövid távon is segítik így az olyan intézkedések, mint az Ukrajnával szemben nemrég életbe lépett vízumkönnyítés.

A miniszter egyébként kiemelte: optimizmusra ad okot, hogy az új szerződések volumene idén januárban 212%-kal nőtt éves összehasonlításban. A nagy kivitelezők így kapacitásaik jó részét le is kötötték már a 2017-es esztendőre, de 2018-2019-re is vannak már ütemezve jelentősebb munkáik. Tény viszont, hogy a 2020-as, illetve az azt követő esztendők keresletét még nem látják sem lakossági, sem intézményi megrendelők részéről. (A lakásépítésekben az jelent bizonytalanságot, hogy a kedvezményes, öt százalékos újlakás-áfa 2019 utolsó napjáig lesz érvényben, tehát csak az addig használatbavételi engedélyt szerzett új lakásokra lenne érvényes a kedvezményes kulcs. A Figyelő kérdésére ráadásul Varga Mihály úgy nyilatkozott: nincs tervben ennek a dátumnak a módosítása.)

A szakemberhiányt enyhíthetik az említetteken felül a munkaerő mobilitására tett további intézkedések, így a lakhatási támogatás kiterjesztése 60 kilométerre, ennek egy részének adómentessé tétele, a csapatos munkaerő-szállítás és a munkásszállás építés támogatása, illetve a munkaerő mobilitásra költött összegek egy részének leírhatósága a társasági adóból.

A piaci folyamatokat erősítik az olyan intézkedések is, mint a bérrendezés, ami a foglalkoztatási helyzet javulásával együtt jelentős belső keresletet indukál. Akár az alacsony kamatszint és az otthonteremtési támogatások (CSOK, áfa-csökkentés) amik szintén segítettek abban, hogy tavaly már 468 milliárd forintra nőjön a lakáscélú hitelek összege. Összehasonlításul: 2015-ben 362 milliárd, de 2013-ban csak 122 milliárd volt ez az összeg, holott a válság évében 1055 milliárd forinton tetőzött ez a mutató.

Segíti a piacot az építési engedélyezés egyszerűsítése is. Igaz ez utóbbival kapcsolatban elhangzott, hogy például a közműszolgáltatók sokszor csak egy éves(!) határidővel vállalják a villamos energia bekötés kiépítését, ami nonszensz.
A miniszteri nyitóelőadást követően a pénzügyi szektor, azon belül is az államadósság kezelés eredményeiről szólt Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója, majd a lakástámogatási tapasztalatokról következett fórumbeszélgetés az OTP, az Unicredit, az FHB, az MKB és a Takarékbank képviselőivel. Itt az is elhangzott, hogy az új lakásokra folyósított hitelek aránya 8-ról 15 százalékra nőtt 2016 utolsó negyedévében. De a használt lakásoknál is jelentős a CSOK, a lakástakarékok, illetve a Cafetériaként adható hiteltörlesztési támogatás összesített előnye. Ezek egy átlagos használt-lakás ügylet esetén négymillió forintot tehetnek ki! Az új építésnél pedig a támogatások összesítve 15 millió forintot is kitehetnek, nyilván a 3 meglévő, vagy vállalt gyermek esetén felvehető 10 millió forintos egyszeri CSOK támogatást is beleszámolva - ez persze már egyúttal népességpolitikai ösztönzőként is értelmezhető.

De nem csak a lakáspiacról, hanem a kereskedelmi ingatlanpiacról is esett szó. A WING, a Graphisoft Park és a TriGranit vezetői képviselték az iroda, a kereskedelmi, a logisztikai vagy az ipari fejlesztéseket, ahol a lakáspiachoz hasonló prosperitásról számoltak be. Igaz Török Árpád, a TriGranit vezérigazgatója kiemelte, hogy a 600 ezer fős Pozsonyban közel fele annyi irodaház van, mint Budapesten, illetve Bécsben idén dupla annyi irodaterület épül mint nálunk, pedig eleve több mint háromszor akkora, 11 millió négyzetméteres ott az irodaterületek nagysága. Igaz jövőre és 2019-ben nálunk is 150-170 ezer négyzetméternyi új irodaház épülhet már, miközben a hozamszintek csökkennek. A kilátásokat pozitívan ítélte meg Árendás Gergely, a Property Market és Sajgál Gábor a BIF vezetője is, akik mind az iroda-, mind a lakópiacon végeznek fejlesztéseket és nem csak a lakosság, de a vállalatok, vállalkozások részéről is erős ingatlankeresletet tapasztalnak.

A konferencián szerencsére maradt idő a távlati, városszintű fejlesztési tervek, koncepciók ismertetésére is. Szeneczey Balázs, Budapest városfejlesztésért felelős főpolgármester helyettese részletesen ismertette azokat az akcióterületeket, amelyek fejlesztésére a főváros kiemelt figyelmet szentel. Így az Óbudai sziget (Gázgyár), a Margitsziget (Fina2017), a Nyugati-Pályaudvar és vonzáskörzete, Budapest új főtere és sugárútja, a Népliget, Kelenföld, a Ferihegy gazdasági övezet és a Budapest dél akcióterület (Csepel szigetcsúcs és környéke) azok a kiemelt térségek, ahová nagyobb fókusz kerül a következő években. Ám emellett a Dunapart is megújul, a rakpartok újra a közösségi élet színterévé válhatnak. Egyes kerületek, így a VIII. a XI. és a XXII. polgármesterei is meghívást kaptak egy kerekasztalba: a polgármesterek innovatív kerületi szintű projektekről, elképzelésekről beszéltek, fejlesztések tucatjait említve.