A szövetség pénteki, MTI-nek küldött közleménye szerint így a hazai turizmus három fő szolgáltatási pillére - a fürdők mellett a szálláshelyek és a vendéglátás - teljes egészében a kedvezményes áfakörbe tartozna, ezzel jelentősen erősödne a teljes turisztikai ágazat tőkeereje és nemzetközi versenyképessége.

Rámutatnak, hogy jelentős versenyhátrányt okoz az ágazatnak, hogy az EU-tagországok közel fele alkalmaz a magyarországinál lényegesen alacsonyabb, 3-17 százalék közötti kedvezményes áfakulcsot, közöttük több szomszédos tagállam is.

Kiemelik: a magyarországi fürdőkultúra az 550 üzemelő fürdőegységével kiemelkedő értéket képvisel Európában. Évtizedek óta sikeresen járul hozzá az ország ismertségéhez. A hazai gyógy- és élményfürdők, uszodák évente közel 40 millió fürdőbelépést regisztrálnak, ezzel évente nettó 144,4 milliárd forint bevételt generálnak. A foglalkoztatáshoz és a turizmust jellemző szezonalitás csökkentéséhez közel 8 ezer dolgozó teljes munkaidős alkalmazásával járul hozzá a fürdőágazat. A tíz leglátogatottabb hazai turisztikai célpont közül 7 település - Budapest, Hajdúszoboszló, Bük, Hévíz, Eger, Zalakaros, Sárvár - hagyományos fürdőváros.

A szövetség hatástanulmánya szerint az alacsonyabb áfakulcs miatti bevételkiesés az állami költségvetésben csak marginális lenne, öt év alatt megtérülne. Az áfacsökkentés hatására egyéb adó- és járuléknemekből befolyó magasabb költségvetési bevételek csökkentenék a központi költségvetés bevételkiesését, hatása azonban országos minőség-emelkedéshez vezetne a fürdők modernizálása mellett.

Az áfacsökkentéssel a fürdőknél maradó többletforrást a fürdők a bérek emelésre, állagmegőrzésre és infrastrukturális fejlesztésekre kívánják fordítani, tehát a megtakarítást visszaforgatnák a nemzetgazdaságba - hangsúlyozták.

Kapcsolódó cikkek