Az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított huszonegy napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. A rókák vakcinázását évente két alkalommal szervezi az állategészségügyi hatóság. A több mint 600 millió forintos költségvetésű program 75 százalékos Európai Uniós társfinanszírozással valósul meg.

Idén tavasszal Magyarország területének mintegy kétharmadán, 67 ezer négyzetkilométeren történik a vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórása. A csalétekszórás a lakott, beépített területeket nem érinti.

A csalétek belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot, az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napos időtartamra az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el.

Az érintett települések listája elérhető a Nébih honlapján. A korlátozások pontos időpontjáról a települések önkormányzati hirdetőtábláján, valamint a külterületeken kihelyezett plakátokról tájékozódhatnak az érintett térségek lakói.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. A kutyák védőoltása kötelező, illetve ajánlott a szabadba kijáró macskák veszettség elleni oltása is.

Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák, melyek magyarországi állománya mintegy 75 ezerre becsülhető. Az immunizálási program hatékonyságát a kilőtt rókák laboratóriumi vizsgálatával ellenőrzi az állategészségügyi hatóság. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor Magyarországon.