Simonka György, a Magyar Dinnye Szövetség elnöke (balra) és Budai Gyula államtitkár népszerűsítik a terméket. Az élelmiszer-kereskedőknek nem kötelező a kamarai tagság. Fotó: MTI

Dühös gazdák ilyenkor szokásos demonstrációja helyett Budai Gyula dinnyézett péntek 13-án a budaörsi Auchannál. A Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára személyesen népszerűsítette a magyar csemegét, ahogyan Fazekas Sándor miniszter is a nagy áruházláncokban lép majd fel a hazai dinnyemarketing részeként. Az elfoglalt politikusok akár meg is spórolhatták volna a kampányt, ha a Budai-féle dinnyedemonstráció előtti napon elfogadott, az agrárkamaráról szóló tör-vényben benn maradt volna a tárca egy évvel azelőtti elgondolása. Az eredeti tervezet szerint az élelmiszer-kereskedőknek is kötelező lett volna az agrárkamarai tagság, de a nagy vihart kavart ötletet, amely miatt bő egy évet csúszott a tör-vényterv beterjesztése, már korábban kilobbizták. A TEÁOR-számok alapján az élelmiszer-kereskedelem nem szerepel a kötelező tagságot meghatározó törvényi mellékletben (csak a mezőgazdasági termék, a gabona, dohány, vetőmag, takarmány, élőállat, gép nagykereskedelme).
<#zaras_figyelo#>
Az élelmiszer-ipari cégek ugyan átkerültek a kereskedelmiből az agrárkamarába, de így is csonka lehet a kamarai-ágazati érdekegyeztetés az agrárszektorban, ha a termékpálya jövedelmének nagyobbik hányadát realizáló élelmiszer-kereskedelem hiányzik a kötelező tagságból. Az ágazati egyeztetés emiatt a gazdák és az élelmiszer-iparosok párviadalára korlátozódhat.

Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségében testületi döntés előtt nem kívánták kommentálni az új agrárkamarai törvény várható következményét, de a megkérdezett feldolgozók még fenntartásokkal fogadják a lehetséges változásokat. A kereskedők nélkül az agrárkamarai egyeztetésnek így rájuk nézve rossz vége is lehet, ha majd újra szabályozza a köztestület az egyeztetés keretében a termelő és a feldolgozó kapcsolatát. Például, ha a fenntartható alapanyag-termelés érdekében a gazdák több költséget érvényesíthetnek az áraikban, és ezt az élelmiszeripar már nem tudja továbbadni a kereskedelemnek, tovább romlik a helyzete.

A tagok árbevétele alapján sávosan emelkedő fizetnivalót is több leendő nagy tag bírálta. Fájlalták, hogy a törvény ugyan egymillió forintban maximálta a tagdíj felső határát, de ez is sok egy közepes élelmiszer-feldolgozónak.

Sok múlik majd persze a részletes végrehajtási szabályokon, a felek közötti együttműködés normáinak kialakításán, a hozzá rendelt eszközrendszeren. Lapzártánkkor azonban még azt sem lehetett tudni, hogy a tagdíjfizetés megállapítására hol húzzák majd meg az árbevételi sávok határát. Ezt az alapszabályában részletezi majd az új agrárkamara.

Az akár egymilliós díjért cserébe viszont az egy tag, egy szavazat elve miatt a nagy cégeknek sem lesz több beleszólása az ágazati egyeztetésbe, mint az egypár ezer forintot fizető kistermelőnek. A megkérdezett társas agrárvállalkozásoknál tartanak is attól, hogy a törvény újabb eszköze lesz a nagyüzemek elleni offenzívának, hiszen az új köztestület tagságában számbeli fölényben lesznek a kistermelők és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége holdudvarába tartozó családi gazdaságok.

A Magyar Agrárkamara lapzártánkkor külföldön tartózkodó miniszteri biztosát nem értük el. Korábban Poprády Géza azonban azt nyilatkozta, hogy az új törvény szerint a jelenlegi 11 ezer helyett 400 ezerre nő a tagok száma.

Kapcsolódó cikkek