Ha a kenyéradással van is némi gond az európai adósságválság kiéleződése közepette, a cirkuszi játékok tökéletesen betöltik több ezer éves funkciójukat. Az európai focipiac a válságos idők közepette is 4 százalékkal, 16,9 milliárd euróra bővült a 2010/11-es szezonban. Az öt legnagyobb bajnokság forgalma 8,6 milliárd euró volt. A futballvilág nagyágyúinak bevételnövekedése túlnyomó részben tévéközvetítésekből származott. Az ilyen típusú jogdíjak 3 százalékkal, 4,1 milliárd euróra emelkedtek. A hirdetési pénzek 5 százalékos növekedése részben kompenzálta a meccsekre eladott jegyekből befolyó összeg 2 százalékos mérséklődését. A nagy klubcsapatok különböző árcsökkentési akciókkal, sikeresen tartották meg a nézőszámot.
A legnagyobb összegek továbbra is az angol élvonalban, a Premier League-ben forognak. A 2010/11-es szezonban átszámítva 2,5 milliárd eurót kaszáltak. Fontban számolva ez az élvonalbeli ligák között minden idők legnagyobb, 12 százalé-kos növekedése. Az európai focivilág második legnagyobb biznisze a német Bundesliga. A német csapatok az elmúlt szezonban 1,746 milliárd eurót, 5 százalékkal többet söpörtek be, mint egy évvel korábban. A bajnokságban a nézőszám átlagosan 42 ezerre emelkedett, a kereskedelmi bevételek pedig 816 millió euróra nőttek. A következő Bajnokok Ligájában való jó szereplés reménye felnyomja a tévéközvetítésekből származó jogdíjakat, és a nemzeti bajnokság médiajogdíjai is 50 százalékkal emelkednek. E két tényező azt valószínűsíti, hogy a németek a következő idényben is megtartják második pozíciójukat – legalábbis a pénzügyek terén.
A spanyol La Liga kettéhasadt. A bajnokság során kasszírozott árbevétel a nemrég véget ért idényben 5 százalékkal, 1,718 milliárd euróra emelkedett. A Barcelona és a Real Madrid megállíthatatlan pénzgyárnak tűnik, a két klub együttesen 93 millió euróval, csaknem 11 százalékkal növelte forgalmát.A La Liga maradék 18 csapata 19 millió euró,2 százalékos bevételcsökkenést volt kénytelen elszenvedni. A két nagy csapat a bajnokság bevételének több mint a felét adja.
Az olasz Serie A megérezte a válságot.A csapatok bevétele mindössze 1 százalékkal emelkedett, 1,553 milliárd euró volt. Az olaszok az idény előtt úgy döntöttek, hogy visszatérnek a közvetítési jogok egységes, ligaszintű értékesítéséhez. Ez segített az árbevétel szinten tartásában és a befolyó összegek arányosabb elosztásában is.
A francia Ligue 1 viszont kifejezetten rossz szezont zárt. Sportközgazdászok a gyenge Bajnokok Ligája-szereplésnek tudják be az árbevétel 3 százalékos csökkenését. A szaldó alig haladta meg az 1 milliárd eurót. A francia focira rájárt a rúd az elmúlt években.A negyedik legnagyobb bajnokságtól, az olasztól most 500 millió lemaradásban vannak a 10 évvel ezelőtti 32 millió euróhoz képest. A felemelkedést a 2016-os Európa-bajnokság hozhatja el. Az ehhez szükséges stadionépíté-sek és -felújítások segíthetnek visszacsábítani a nézőket, és az általános érdeklődés is várhatóan megnő a sportág iránt.
A tavalyi szezon ismét bebizonyította, hogy a focibiznisz legnagyobb kihívása a költségek kordában tartása. Az öt legnagyobb bajnokságban a fizetések 2 százalékkal növekedtek, meghaladták az 5,6 milliárd eurót. Biztató, hogy a juttatások tempója elmaradt az árbevétel növekedésétől. A legjobb béreket a Premier League-ben fizetik, 600 millióval többet, mint a németeknél. Az árbevétel-arányos fizetések az olaszoknál és a franciáknál a legmagasabbak, mindkét ligában elérik a 75 százalékot. Üzemi szintű nyereséget egyedül az angol és a német bajnokság ért el. A veszteség az alsóbb régiókat is jellemezte. Így például az orosz bajnokság csapatai átlagosan több mint 600 millió, míg a törökök 515 millió euró veszte-séget hoztak össze.

Kapcsolódó cikkek