Az egy évvel korábbihoz hasonlóan a stabilitás jellemzi a száz legnagyobb hazai vállalat 2011-es eredmények alapján összeállított listáját, amelyet lapunk közöl elsőként. A mezőnyben 12 új belépő nevét fedezhetjük fel. Nem volt nagyobb a mozgás az első tíz elitcsoportjában sem, ahonnan csak egy cég, az orosz gázt Magyarországra szállító Panrusgáz esett ki. Helyét egy szintén energetikai vállalat, az állami tulajdonú MVM vette át, amely 16 százalékos árbevétel-növekedésének köszönhetően a 13. helyről a 8.-ra jött fel. Ehhez hozzájárult a Paksi Atomerőmű jó szereplése és a csoport sikeres villamosenergia-kereskedelmi tevékenysége is – emeli ki Keleti József, a Dun & Bradstreet Hungáriát is magá-ban foglaló Bisnode csoport country managere.

<#zaras_figyelo#>Szintén az energetikai mezőnyben fedezhetünk fel hármat is azon cégek közül, amelyek tíznél több hellyel estek vissza. Ezek: a GDF Suez, az EDF Démász és az Émász. A listából kikerülők közül a legnagyobbat a GDF Suez csoportba tartozó Dunamenti Erőmű rontotta, amely 40 százalékos árbevétel-csökkenésével a 114. helyen szerepelne, pedig tavaly még a 65. volt. A teljes listában egyébként nincs túlreprezentálva az energetika, a legtöbb cég a nagykereskedelemből, a gépiparból és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása szektorból kerül be.

A még a listában maradók közül a legnagyobb bukást a Chevrolet Central and Eastern Europe produkálta 33 helyes visszaesésével és 34 százalékos árbevétel-csökkenésével. Érdekes módon a legnagyobb nyerő is ugyanebből a szektorból került ki. A Porsche Hungaria a gépjármű-kereskedelemre jellemző válság ellenére az 59.-ről a 38. helyre ugrott, miután 67 százalékkal növelte árbevételét.

A százas kör tavaly képes volt fenntartani a két számjegyű növekedési ütemet, egészen pontosan 10,3 százalékkal gyarapodott az árbevétele. Ez nem sokkal marad el a 2010-es 11,6 százaléktól, és különösen magas ahhoz viszonyítva, hogy a nemzeti össztermék tavaly csupán 1,7 százalékot nőtt.

A növekedés bajnoka az a két cég, amely megduplázta árbevételét 2011-ben. Az egyik a rácalmási gumiabroncsgyárát tavaly bővítő Hankook Tire, amely 57 milliárdról 119 milliárd forintra növelte árbevételét. A másik az autós audiorendszereket előállító Harman Becker, amely 40 milliárdos forgalmát 84 milliárdra tornászta fel.

A mezőny majdnem feléről, 49 cégről mondható el, hogy árbevételének több mint fele kivitelből származik. Az exportértékesítés a száz vállalat körében több mint 15 százalékkal nőtt 2011-ben, a cégek kétharmada tudta növelni tavaly az ex-portból származó árbevételét.

A listán szereplő négy gyógyszergyár – Sanofi-Aventis/Chinoin, Richter, Teva, Egis – legalább 10 százalékos árbevétel-bővülése túlnyomórészt szintén külföldről származik. Sőt, a Sanofi esetében teljes egészében az export adta a növekedést, miközben a hazai értékesítés visszaesett. A négy cég forgalmának átlagosan háromnegyede már külföldről származik.

NÖVEKVŐ FOGLALKOZTATÁS
A szektor jövedelmezősége ezzel együtt csökkent. Három cég – Richter, Teva, Egis – üzleti eredményéről van információ, ez a mutatószám mindnyájuknál 2-3 milliárd forinttal mérséklődött az előző évhez képest. „A profitabilitás romlása mö-gött a külpiacon is élesedő generikus verseny és a szigorodó szabályozói környezet hatásai figyelhetők meg” – mutat rá az okokra Májer Ágnes, az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég szakembere. Úgy látja, hogy 2012-ben még nehezebbé vált a gyógyszeripari vállalatok helyzete, a készítmények ára hazánkban jelentősen csökken. Így a gyógyszergyárak eredményességük fenntartása érdekében kénytelenek lesznek még nagyobb mértékben a külpiacok felé fordulni.

A telekommunikációs iparág jövedelmezőségét szintén rontotta a szabályozás, ennek is szerepe van abban, hogy az ágazatból mindössze két szereplő került be a száz legnagyobb cég közé. Igaz, a Vodafone amiatt maradt ki, mert adatai még auditálás alatt állnak. (A listán bankok és biztosítók egyáltalán nincsenek, mivel rájuk eltérő számviteli előírások vonatkoznak. Offshore cégek ugyancsak nem szerepelnek, hiszen belföldön nem végeznek gazdasági tevékenységet.)

Ugyanakkor az előző évhez képest kikerült az Invitel és a UPC, a bennmaradt MT csoport és Telenor pedig hátrébb sorolódott. „A válságadó hatásai erőteljesen érződnek. A jövedelmezőség visszaesett, ez komoly probléma, mivel az iparágban jelentős műszaki fejlesztési igény van, ugyanakkor az árak lemorzsolódnak” – kommentálja az adatokat Dusekné Juranics Anikó, az IFUA Horváth & Partners tanácsadója. A kilátások sem fényesek: uniós irányelv alapján 2015-re fokozatosan megszűnnek a végződtetési díjak, a válságadót a telefonadó váltja fel, s a műszaki fejlesztési kiadások a jelenlegi helyzetben nehezen mérsékelhetők. A szektor üzleti modellje nem tartható fenn hosszú távon, paradigmaváltás szükséges.

A különadók a vállalatok tőkehelyzetére is hatottak. Összesen 34 cégnek csökkent a saját tőkéje, ebből 14-nek kell fizetnie valamilyen különadót. Igaz, az egész mezőnyt nézve a saját tőke így is jó 8 százalékkal nőtt.

A foglalkoztatottak száma jóval kisebb arányban, mindössze szűk 0,8 százalékkal gyarapodott, de legalább pozitív irányú az elmozdulás. 2010-hez hasonlóan nagy munkahelyteremtő a – közelmúltban Pécsett is telephelyet nyitó – Jabil Circuit, amely 2011-ben 46 százalékkal, több mint 2500 fővel növelte alkalmazottai létszámát. Ezt többek között 23 millió eurós, államilag is támogatott beruházása tette lehetővé. A 2009-ről 2010-re még 42 százalékos, több mint ezerfős leépítést vég-rehajtó Alcoa-Köfém tavaly már 6 százalékkal bővítette állományát.

Az átlagos statisztikai létszám a Molnál csökkent a legjobban, több mint 1700 fővel, ez a cég alkalmazottainak 5 százaléka. A GE, a Nokia, a MÁV és a Rail Cargo Hungaria is közel 500-500 fővel kevesebb alkalmazottat foglalkoztatott 2011 végén, mint egy évvel korábban. A Nokiánál azonban csak az idén indult meg a nagyarányú, 2300 embert érintő elbocsátási hullám. Az öt legnagyobb foglalkoztató közül négy – a Magyar Posta, a Mol, a Tesco és a MÁV – csökkentette alkal-mazottai számát, összesen 2500 fővel. Keleti József szerint ezzel együtt is elmondható, hogy a Magyarországon tevékenykedő nagyvállalati kör már túl van a válságon és a nagy leépítéseken, a legtöbben már racionalizálták működésüket.

SZÁGULDÓ AUTÓIPAR
Az autóiparról ennél sokkal több pozitívum mondható el, a szektor vállalatai száguldanak, jellemzően előrébb kerültek a listán. A járműipari cégek összesített árbevétele 28,5 százalékkal nőtt. „Ebben elsősorban a járműipari kereslet fellendülé-se és a túlnyomórészt exportra termelő szektor számára kedvező forint-euró árfolyamváltozás együttes hatása van” – magyarázza Vári Attila, az IFUA Horváth & Partners vezető tanácsadója.

Ennek megfelelően a létszámbővülés is jóval átlagon felüli: a járműipar 11,5 százalékkal, 35 099-ről 39 128-ra növelte létszámát, pedig a Mercedes még nem is szerepel a listán. Az Audi önmagában 1009 új munkahelyet hozott létre, de a Bosch csoport is 1177, a Hankook pedig 505 emberrel többet foglalkoztat, mint az előző évben.

Az ágazat üzemi eredménye szintén kiváló, a járműipari cégek e mutatója 47,9 százalékkal ugrott meg – a Continental csoport nélkül számolva, mert annak üzemi eredménye nem ismert. A százas mezőny egészét nézve azonban közel sem ennyire kedvező a kép. Üzemi szinten 2011-ben 16 cég volt veszteséges, és figyelemre méltó, hogy közülük 13-ra igaz volt ez 2010-ben is, ami tartós gazdálkodási problémákat mutat. Ez is oka annak, hogy a saját tőke hozama (ROE) összes-ségében a százas csoportban igen alacsony, 7,4 százalék. Igaz, legalább javult valamelyest a 2010-es 6,7 százalékhoz képest.

Némileg kedvezőbb a helyzet, ha az EBITDA (kamatok és adózás előtti eredmény s az amortizáció összege) értékét a saját tőkéhez viszonyítjuk. Ez 2011-ben 21,3 százalék volt a 2010-es 19,6 után. Ez az érték már sokkal inkább közelíthet a tulajdonosok és a hitelezők elvárásaihoz.

A finanszírozásban e vállalatcsoportban is megjelentek a magyar gazdaság egészének jellemzői. A tartós hosszú lejáratú hitelek állománya 15 százalékkal csökkent, ezt csak részben ellensúlyozta a rövid lejáratú hitelek növekedése. Ennek következtében a hitelforrások összességében 651 milliárd forinttal, 12,3 százalékkal csökkentek. Ráadásul ez a forintosított állomány, s ha ezen vállalatoknak volt devizahitelük, akkor azokat a múlt év végén a gyenge forint miatt fel kellett érté-kelni. Vagyis lehetséges, hogy euróban mérve a hitelkivonás mértéke még ennél is nagyobb.

A vállalatok e hitelcsökkenést részben a – például szállítói – kötelezettségeik növelésével ellensúlyozták, de még ezek figyelembevételével is csökkentek a források 550 milliárd forinttal. Ez ugyan jó is lehet, ha a nagyobb működési hatékony-ság miatt következett be, de kedvezőtlen, ha a csökkenést saját tőkével kell ellensúlyozni, hisz ez nem ösztönzi a növekedést.

Az biztos, hogy a fizetésképtelenség sajnálatos módon a százas listában szereplő cégeket is érinti. A tavaly még a 68. helyen szereplő – két éve 35. – EMFESZ és a 78. helyezett Malév mára már egyaránt felszámolás alatt áll.

A VÉDETTSÉG VÉGE
A Malév eltűnése a közösségi közlekedésben várható strukturális változások első jele. „A szektorról a 2011-es számok ugyanazt mutatják, mint a korábbi években: csökkenő, illetve negatív saját tőke, nem létező jövedelmezőség. Ám most nagy változások jönnek. Az aktuális információk szerint a MÁV-Gépészet Zrt.-t és a MÁV-Trakció Zrt.-t beolvasztják a MÁV-Start Zrt.-be, s a vasúton belül csökken a szolgáltatás finanszírozása. A jelenlegi 24 Volán helyett a legfrissebb koncepció szerint 30 lesz, mert a meglévők mellé, a régiók
fölé hat irányító társaságot hoznak létre” – ismerteti a helyzetet Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere. A szállítmányozási vállalatok adataiból pedig azt látja igazolva, hogy ez a szektor eddig viszonylag védett volt: a fuvarozók visszatérítést kaptak az üzemanyag árából, az útdíj pedig Magyarországon az egyik legalacsonyabb Európában. Jövőre azonban a költségvetés állapota miatt várhatóan nálunk is bevezetik a használatarányos útdíjat, de hogy arra hogyan reagálnak a fuvarozók, az csak a 2013-as beszámolókból derül ki.

Kapcsolódó cikkek