Híréhség

Mit olvasnak a döntéshozók?

Figyelő Online - Figyelő

2012.07.17 07:30

A válság felértékelte a hírek, összefüggések ismeretét, egyre rövidebb idő alatt egyre több információhoz szeretnének jutni a gazdasági vezetők.

Fotó: Getty

Kovács Miklós sajátos módszert fejlesztett ki arra, miként gyűjtse össze a számára releváns híreket. A jelenleg interim (egy-egy vállalatnál vezető pozíciót meghatározott ideig ellátó) menedzserként tevékenykedő szakember összefogott 8-10 barátjával, akik információtechnológiai, telekom-, tanácsadási és pénzügyi területeken működő multinacionális vagy hazai vállalat felső és középvezetőiként dolgoznak. Mindegyikük figyeli a sajtót, és reggel 6-tól éjfélig 10-15 kör-e-mail formájá-ban megosztják egymással az érdekes és fontos híreket. Egyre jobban figyelnek a külföldi szerzőkre, elemzésekre, mert azokból kiderül, hogyan látják a magyar gazdaság helyzetét a külső szemlélők.
<#zaras_figyelo#>

Kitekintenek
A lapunknak nyilatkozó szakemberek az alábbi külföldi szerzőket említették leggyakrabban rendszeres tájékozódási forrásként:
1 Anthony Robbins – A világ egyik legismertebb trénere, népszerű pszichológus, író. Szaktekintély a vezetéselméletben, tárgyalástechnikában, szervezetátalakításban, de humanitárius munkáját is nagyra becsülik.

2 Jay Abraham – Valószínűleg a világ legjobban fizetett marketingszakembere. Több mint tízezer ügyfele között olyan nagyvállalatok sorakoznak, mint a Microsoft, a Boeing Corporation, a General Electric, a Levi Strauss & Co., a The New York Times, a Shell vagy az IBM.

3 Richard Duncan – Három, a globális válsággal foglalkozó könyv szerzője, rendszeres szereplője a CNBC, a CNN, a BBC, a Bloomberg Television és a BBC World Service Radio adásainak; publikál a többi között a The Financial Timesban, a The Far East Economic Review-ban is.

4 Paul Krugman – Amerikai közgazdász, Nobel-díjat kapott a külkereskedelem-elmélet és az új gazdaságföldrajz területén végzett kutatásaiért. Rendszeresen ír publicisztikákat és blogot is a The New York Timesnak.

5 Naomi Klein – Kanadai újságírónő, publicista, antiglobalista aktivista. Sokan az egyik legismertebb és legbefolyásosabb globalizációkritikusnak tartják. Publikál a többi között a The Guardianben és a Harper’s Magazine-ban.
Forrás: Figyelő-gyűjtés

A gazdasági krízis kezdete óta a szinte ágazattól függetlenül adódó váratlan helyzetek jócskán felértékelték az információk, összefüggések ismeretét, a vezetőknek azonban a mindennapi feladatok mellett egyre kevesebb idejük jut ezek felku-tatására. Lehetőleg legyen rövid, könnyen hozzáférhető és ismerős formátumú, de ne igényeljen elmélyülést és aktivitást a médiafogyasztás. Erre vágynak a vezetők – derült ki a KPMG-BME Akadémia Tudatos vezetés című, 2010-ben csak-nem 320 válaszadó közreműködésével készített kutatásából. Tomka János, a KMPG-BME Akadémia társelnöke szerint továbbra is nagy ellentét feszül a között, amilyen mértékben a vezetők érzékelik az információk birtoklásának jelentőségét, és amennyire keveset tesznek elérésükért. Többségük ezt időhiánnyal indokolja, és csodaszereket keres a probléma megoldására. A Facebook megítélése szintén felemás. Miközben van olyan vállalatvezető, aki az üzenőfalán elérhető hírfo-lyamra esküszik, amelyet több mint ezer ismerőse generál nap mint nap, mások máig nem regisztráltak a legnépszerűbb közösségi oldalra. Indokuk: nincs idejük követni ismerőseik bejegyzéseit, ráadásul a róluk kikerülő információk később visszaélésekre teremthetnek lehetőséget.

Mit olvasnak a szakbloggerek?
1 Diósi László – Az OTP Bank Románia vezérigazgatója
Diósi László általában kéthetente ír bejegyzést, több anyagon dolgozik párhuzamosan. A nagyobb összefüggéseket próbálja megvilágítani, és könnyedebb, közérthető formában elmondani. Diósi Lászlónál a reggeli készülődés közben román hírcsatornák mennek a tévében. A kocsiban ránéz a CNN és a BBC híreire, az irodában következik néhány online újság – általában a pénzügyi fókuszú Ziarul Financiar, az Index.hu, a Portfolio.hu, a Transindex.ro és az Erdely.ma –, este még átfutja a lapszemléket is. A folyóiratok, amelyeket olvas, sokkal inkább a hobbit és szórakozást szolgálják. Ezek a Rubicon, a História, az Aranysas, az Aero magazin, a FlyPast és az Aeroplane. „Azokat a publikációkat szeretem, ahol a szerzők alaposan felkészültek, belátnak az események mögé, és mélyebb, elgondolkodtató összefüggéseket mutatnak meg – akár meghökkentőket is. Nem keresem konkrét szerzők írásait, de számomra ilyen például Aczél Endre vagy Hamecz István” – mondja Diósi László.

2 Oszkó Péter – A PortfoLion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere
Oszkó Péter mindig is használta az online felületeket. Blogjának a Facebookon több mint 19 ezer rajongója van. Gyorsan ír: egy-egy poszt általában nem sokkal több idő alatt születik, mint amennyi alatt bárki elolvassa. „Ez nekem gondolati kiteljesedés, megnyugvás és egyfajta kényszer is. Miniszterként is fórumoztam, volt, hogy éjjel vagy hajnalban. Sokakat összezavart, hogy Oszkó Péterként regisztráltam, nem tudták eldönteni, valóban én vagyok-e, aki beszélget velük” – em-lékszik. Tapasztalata szerint az acsarkodó viták ezen az úton emberi hangvételűvé változtathatók. Azóta a Facebook tovább könnyítette a dolgát, hiszen a közösségi oldalon egy-egy link mellett néhány mondatos kommentár is elegendő, hogy elkezdődjék a vita. Ő maga az Index.hu, az Origo.hu, és a Portfolio.hu átfutásával kezdi a napot, később erre nemigen jut ideje. „Nálam az van előnyben, aki iPadre optimalizált, itt figyelem ugyanis a gazdasági, politikai, művészeti, sporttal kap-csolatos oldalakat, blogokat, hazaiakat és külföldieket egyaránt. Utóbbiak közül különösen a The Wall Street Journal és a The Financial Times bejegyzéseit” – mondja.

3 Felcsuti Péter – Közgazdász, a Magyar Bankszövetség egykori elnöke, a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója
„Többnyire napi aktualitásokkal foglalkozom, ritkábban a globális kapitalizmus és a társadalom nagy kérdéseivel” – mondja. Általában hetente egy írást ad le, ezek jellemzően 2-3 óra alatt születnek. Felcsuti Péter 2011 januárjában távozott a Raiffeisen Banktól, és úgy véli, mostanában elég ideje jut a tájékozódásra, blogokat is rendszeresen olvas: a Haza és haladást, a Véleményvezért, a Mandinert, a Varánuszt. Különösen kedveli a magyar szerzők közül Madár István és Weinhardt Attila cikkeit. A külföldi sajtóban számos kedvence van: a Financial Times elemzői közül Martin Wolf, Wolfgang Münchau és Gillian Tett; a Nobel-díjas közgazdász, Paul Krugman, valamint a The New York Timesban publikáló Thomas Friedman.

A Joint Venture Szövetség a Figyelő kérésére gyors felmérést végzett a tagok körében a tájékozódási szokásokról. A szervezet, amely számos vezető külföldi és magyar tulajdonú vállalatot tömörít, és amelynek elnökségében a többi között kutatóintézeti, felsőoktatási vezetők is helyet kaptak, arra jutott, hogy a döntéshozók reggel és napközben több ízben eltöltenek néhány percet az általános hírek átfutásával. A megkérdezett mintegy tucatnyi menedzser átlagosan hozzávetőleg napi fél órát szán hírolvasásra. A szakmai tájékozódásra azonban legtöbbjüknek csak jóval a munkaidőn túl, késő este jut idejük.

Fekete István, a Joint Venture Szövetség tiszteletbeli elnöke kiemeli: a szakmai tájékozottság jelentősége a gazdasági válság miatt megnőtt, ezért különösen fontosak a szakmai rendezvények. Aki nem követi saját ágazatában a szinte hónapról hónapra változó feltételeket, gyakorlatilag halálra ítéltetett. Igaz, a tájékozottság ellenére a változások váratlansága, rapszodikus gyorsasága és iránya miatt a vezetők gyakran így is csak szemlélői az eseményeknek. A vállalati döntéshozók egyre inkább csak az adatoknak, számoknak hisznek. Az persze, hogy kinek mennyi ideje jut a lapok böngészésére, nagyon változó: vannak, akik kávézás mellett tekintik át, de sokan hazaviszik az újságokat, hetilapokat, és hétvégén nézik át azokat alaposabban. Egy biztos: ha egy cikk érdekes, mindenki megoldja, hogy legyen ideje figyelmesen végigolvasni.

Yuppie-k kedvencei
New York-i befektetési bankárokat és alapkezelőket is megkérdeztünk arról, melyek köreikben a legnépszerűbb weboldalak. Íme a favoritok:

Wsj.com
Amerika legnagyobb példányszámú s a New York-i pénzügyi és üzleti világ de facto házi lapja a The Wall Street Journal. Befektetési bankárok között a „Journal” címlapjára kerülés komoly státusszimbólum. A lap leginkább részletes gazdasági és vállalati elemzéseiről vált ismertté, jelenleg pedig egyre inkább a Republikánus Párt szócsöveként tartják számon. Többen jelentős színvonalromlást vélnek felfedezni 2007 óta, amikor Rupert Murdoch médiabirodalma bekebelezte az addig családi kézben lévő céget.

Nytimes.com
A balliberális tónusú napilap magas tartalmi és prózai színvonalú írásai miatt a politikai spektrum mindkét oldaláról vonzza az olvasókat. Rendszeresen publikáló munkatársai között olyan gazdasági és politikai nagyágyúk szerepelnek, mint a közgazdasági Nobel-díjas Paul Krugman, illetve Tom Friedman vagy David Brooks.

Huffingtonpost.com
A közösségi tartalom létrehozásán alapuló online hír- és véleményportál a világ egyik leggyakrabban látogatott weboldala. A több mint 9000 blogger jellemzően politikai bejegyzései sokszor széles körű vitákat generálnak. A Huffington Postot 2005-ben hozta létre Arianna Huffington azzal a céllal, hogy a Republikánus Párt holdudvarához kötődő hír- és elemzőoldalak ellenpontja legyen. 2011-ben az AOL médiaóriás 315 millió dollárért vásárolta meg a portált, amely mára havi 32 millió látogatóval büszkélkedhet.

Charlierose.com
A PBS állami tv-csatorna 1992 óta sugározza Charlie Rose műsorvezető intellektuális esti beszélgetéseit, amelyek mind megtalálhatók az online portálon. A politika, üzleti élet, kultúra, tudomány és sport megszámlálhatatlan vezető személyi-ségével való beszélgetések üdítő élményként hatnak az egyébként gyakran agytompító amerikai tv-műsorok között. Nehéz olyan befutott személyt találni a fent említett körökből, aki ne szerepelt volna a műsorban.

Linkedin.com
A Magyarországon is népszerű site a világ legnagyobb üzleti közösségi honlapja: a 200 országban összesen 150 millió tagjával magasan a legnépszerűbb online networking platform. A honlapon keresztül a tagok könnyedén kapcsolatban tud-nak maradni az üzleti életben megismert partnereikkel, az önéletrajzon és ajánlóleveleken át pedig a munkáltatók figyelmét is felkelthetik. A New York-i pénzügyi szektor nem a nyugdíjas állások közé tartozik, ennek megfelelően a bankárok nagy része frissen tartja LinkedIn-profilját. A nagy sikerre való tekintettel a 2002-ben alapított céget tavaly bevezették a New York-i tőzsdére is.

Ted.com/talks
A TED (Technology, Entertainment, Design, azaz technológia, szórakoztatás, dizájn) egy nonprofit alapon működő globális konferenciasorozat. A rendezvények különlegessége, hogy az előadók számára csupán 18 perc áll rendelkezésre, és célja, hogy inspirálják hallgatóikat egy szabadon választott témában. Az előadók között olyan jeles személyiségek találhatók, mint Bill Clinton, Jane Goodall, Al Gore, Gordon Brown, Richard Dawkins, Bill Gates, a Google alapítói, Larry Page és Sergey Brin, illetve egy sor Nobel-díjas tudós. A TED weboldalán lehetőség van a videók feliratozására is; magyar felirattal már több mint 600 videó érhető el.

Dealbook.nytimes.com
Az egyik legnépszerűbb pénzügyi és üzleti blog, amely rendkívüli részletességgel összegzi és elemzi a pénzügyi híreket a mára már majdnem félmillió követőjének. Alapítója és főszerkesztője, Andrew Ross Sorkin neve ismerősen cseng pénz-ügyi körökben: a The New York Times pénzügyi rovatának írója, és a 2009-es Too Big To Fail című bestseller mű szerzője. A könyv hihetetlen részletességgel írja le a Lehman Brothers összeomlását és az azt követő Wall Street-i zűrzavart, amelyet azóta az HBO meg is filmesített.