Ennek a jövőre életbe lépő új tehernek a lényege: a havi 50 ezer forintos tételes adó ki-váltja nemcsak a társasági adó és a személyi jövedelemadó, de a vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, a járulékok, az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó (korábban tb-járulék) és a szakképzési hozzájárulás befizetését is. Nem főállású vállalkozóknál a tételes adó mértéke pedig csupán havi 25 ezer forint lesz.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a minimálbér után jelenleg havi mintegy 57 ezer forintnyi közteher sújtja a vállalkozókat, igencsak vonzónak tűnik az új lehetőség. Ahogy azonban az lenni szokott, most is érdemes figyelembe venni a további feltételeket és szempontokat az előtt, hogy máris egy jövőbeni tételesadó-fizetőként látnánk magunkat.
MIKROVÁLLALKOZÁSOKRA SZŰKÜLVE
Először is ne felejtsük el a szigorú feltételeket: a tételes adó évi hatmillió forintos árbevételig lesz elérhető, ami az igénybe vevők körét az 1-2 fős mikrovállalkozásokra szűkíti. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az új adónem csak az egyéni vállal-kozók, egyéni cégek, betéti és közkereseti társaságok számára lesz választható. Fontos azonban, hogy a tételes adót minden bejelentett kisadózó (társaság kisadózóként bejelentett tagja) után külön-külön le kell róni, vagyis az 50 ezer forint többfős cégeknél sokszorozódhat!

Tagadhatatlan, a lehetséges igénybe vevők köre így is több tízezres nagyságrendű. Nekik azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a kisadózók tételes adója az áfát nem váltja ki, vagyis az általános forgalmi adóval járó befizetési és főleg adminisztrációs feladatok ezután sem hárulnak el a fejük fölül. Hacsak nem élnek a jelenleg 5 millió, de a tervezet szerint a jövőben már 6 millió forintos bevételi határig választható alanyi áfamentesség lehetőségével.

A tételes adó bevallottan az egyszerűsített vállalkozói adó vetélytársa lesz: a kormányzati számítások szerint közel 48 milliárd forint eva esik ki a büdzséből, cserébe 74 milliárd folyik be az új adónemből. Ezek a költségvetési számok az előze-tes becslések szerint a vállalkozások szintjén a következőket jelentik:

1. minden evázó vállalkozás már csak a bevételi határ miatt sem térhet át a tételes adóra, hiszen ez az evánál 30 millió, a tételes adónál 6 millió forint lesz;

2. nagyon alacsony bevétel mellett lehet, hogy nem éri meg az új adót választani nem főállású kisadózó számára;

3. magas költséghányad mellett azonban már jobban megérheti a társasági adó szerinti adózás.
Az Országgyűlésnek benyújtott csomagban ugyanakkor találunk egy érdekes passzust. E szerint a társasági adó alanyai nem számolhatják el a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek azt a kiadást, amit tételes kisadót válasz-tó vállalkozásoknak fizetnek ki. A társasági adó alanyai tehát rosszul járnak, ha tételesen adózó vállalkozással működnek együtt, hiszen az utóbbi által nyújtott szolgáltatás, termék árával nem csökkenthetik az adóalapjukat. Előzetes számítá-sunk szerint a tételes adózókkal a társaságiadó-alanyoknak csak akkor éri meg szerződéses viszonyba lépni, ha legalább 10 százalékos árcsökkenést érnek el náluk.

BESZÁLLÍTÓKNAK HÁTRÁNYOS
Ez elsősorban a tételes kisadózók számára jelent fontos mérlegelési szempontot. Ha ugyanis eddigi vevői körük inkább magánszemélyekből áll, ez a megszorítás alig érinti őket. Ha viszont vállalkozásoknak, azon belül is nagyobb cégeknek (társaságiadó-alanyoknak) teljesítenek szolgáltatásokat, a kezdeti adóelőny ellenére sem biztos, hogy jó döntésnek bizonyul az átállás az új adónemre. A beszállítók tehát valószínűleg jobban teszik, ha kimaradnak a tételes kisadózók köréből, míg a lakossági szolgáltatásokat kínáló kisvállalkozások valóban jól járhatnak a havi 50 ezer forintos teherrel.

Fontos kitétel még, hogy amennyiben egy majdani tételes kisadózó átlépi a hatmillió forintos igénybevételi limitet, ezt 15 napon belül köteles jelezni az adóhatóságnak. Az összeghatár feletti bevétel pedig 40 százalékos kulccsal adózik.

Hegedüs Sándor az RSM DTM Hungary Zrt. adópartnere.

Kapcsolódó cikkek