Általános kételkedés fogadta a kormány nemrég bejelentett munkavédelmi akciótervét. A kifogások főleg a csomag finanszírozási részét érintik, de erős kételyek vetődnek fel az intézkedések hatásosságával kapcsolatban is.

Orbán Viktor a parlamentben. A kormány azt tudja kommunikálni, hogy tett valamit, de a dolgok érdemben nem változnak. Fotók: Bánkuti András

Az aktuális politikai vezetés többször is próbálkozott már azzal, hogy a tartósan munka nélkül levők foglalkoztatottsági problémáin enyhítsen valamit, ám eddig kevés sikerrel – mondta lapunknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Intézet kutatásvezetője. Az ilyen akciókat többnyire azok veszik igénybe, akik a kedvezmények nélkül is el tudnak helyezkedni. Attól, hogy az állam beavatkozik a munkaerőpiacon, még nem lesz több munkahely. Ehhez új beruházások, működőtőke-beáramlás lenne szükséges. Ha a munkaerő iránti kereslet nem bővül, akkor a munkaerő-kínálatot szabályozó intézkedések legfeljebb átrendezhetik a piacot.
<#zaras_figyelo#>
A közgazdász szerint a munkáltatók többnyire nem a kedvezményekre hajtanak. Egy vállalkozás egy adott feladatra, rendelésállományra vesz fel munkaerőt. Elsősorban szakképzettségre, motivációra van szüksége.

Ráadásul a cégek költségstruktúrájában ezek a tételek túl kicsik, nem érik el az ingerküszöböt. A magyar cégeknél általában a munkaerő költsége az összes kiadás 20 százaléka. A fejlett technológiával dolgozó vállalkozásoknál, a telekom- és az infotechszektorban ez az arány mindössze 5 százalék. Így a munkaerő költségének pár százalékos ide-oda ingadozása nem befolyásolja a beruházási, foglalkoztatási döntéseket. Ráadásul minden ilyen kivétel típusú szabályozásnak meg-van az a rendkívül nagy hátránya, hogy növeli az adminisztrációt. Egyre nehezebben látható át az adók és a járulékok dzsungele.

OSZTÓDÁSSAL SZAPORODNAK
Hasonlóan vélekedik Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke is. A szakember szerint soha nem volt még olyan bonyolult a magyar adórendszer, mint amilyen most lesz. Eddig három átalányadó volt, egy az szja-törvényben az egyéni vállalkozóknak, valamint az ekho és az eva. Ehhez jön most még kettő, a 6 millió forint alatti árbevételű vállalkozóknak és a kisvállalati adó.

Ha valóban öt átalányadó közül választhatnak a cégek, akkor Vadász Iván szerint a tavaly novemberben a vállalkozói adminisztráció csökkentéséről, az egyszerűbb államról elfogadott kormányhatározat nem teljesül. Ennek egy pontja például előírja, hogy az adminisztratív terhek növekedését előidéző előterjesztést a kormány csak akkor veszi napirendjére, ha „abban az adminisztrációs terhek növekedésének elkerülhetetlensége és indokoltsága tételesen alá van támasztva”. Az új adótörvények esetében a „tételes alátámasztás” lehet, hogy teljesült is, de az biztos, hogy a rendszer ettől bonyolultabb lett.

Ugyan a törvényalkotó szándékától függetlenül, de tovább növelheti a káoszt, ha az érintett vállalkozások az adóoptimalizálás érdekében kihasználják a szabályozási kiskapukat.

A 25 fő alatti létszámú vállalkozásoknak felkínált 16 százalékos adó következménye a cégek további osztódása lesz – állítja Vadász Iván. A vállalkozások elkezdik majd kiszervezni egyes tevékenységeiket. A 6 millió forint alatti árbevételű cé-gekre vonatkozó kedvezmény, amely szerint csak havi 50 ezer forint adót kellene fizetni, látszatintézkedés. Az adószakértő szerint ezek a vállalkozások ma sem nagyon fizetnek ennél többet. „Jól összeállított program, jól hangzik, de nem sokat ígér” – fogalmazott Vadász Iván. „A kormány így tudja azt kommunikálni, hogy tett valamit, de ettől a dolgok érdemben nem változnak. Ha nincs konjunktúra, ezer milliárd forint sem mozdít meg semmit” – tette hozzá.

Simor András. Az MNB nem hárítja át a bankokra a tranzakciós adót

Az adótanácsadókat és a szakmai szervezeteket egyébként a kormány nem vonta be az előkészítésbe. Ha a kabinet elkötelezett azzal kapcsolatban, hogy még a nyáron elfogadja a költségvetés fő számait, akkor célszerű lett volna, ha végle-gesíti az ehhez kapcsolódó adótörvényeket is. Ez az adószakértőknek és az adózóknak egyaránt segített volna az átállásban. Ezzel szemben a jelenlegi felállás szerint a lapzártánk idején benyújtandó törvényről nyáron egyeztetéseket folytat a kabinet, majd az őszi országgyűlési időszakban fogadhatja azt el a törvényhozás.

Félreértés azt gondolni, hogy új kedvezményekről lenne szó, a kormány az amúgy sem túl hatásos Start kártya eddigi kedvezményrendszerét alakította át kissé – mondta a Figyelőnek Angyal József okleveles adószakértő. Ennek alapján vi-szont korántsem biztos, hogy olyan nagy költségigénye lenne a bejelentett csomagnak. Kommunikációs trükkről van szó, a kabinet a már létező Start kártya kedvezményeit fazonírozta át kissé. Ráadásul a járulékkedvezmények pont arra a korcsoportra, a 25 és 50 év közötti szakképzettekre nem vonatkoznak, akik valóban lökést tudnának adni a magyar gazdaságnak.

A kisadózókról szóló törvényt lapzártánk idején nyújtotta be az Országgyűlésnek a kormány. A javaslatból kiderül, hogy az átalányadó nemcsak a tulajdonosra, de a bejelentett munkavállalókra is érvényes. A javaslat szerint ha az adott vállal-kozás árbevétele meghaladja a 6 millió forintot, akkor a különbözet után 40 százalék adót kell fizetni. Ha valóban ezt a verziót szavazza meg ősszel a törvényhozás, akkor a cégeknek érdekükben áll majd a 6 millió forint feletti árbevételt eltitkol-ni.

BEVÉTELI GONDOK
Egy a költségvetést és az adószabályozást közelről ismerő, neve elhallgatását kérő szakember szerint önmagában az kedvező elmozdulás, hogy a kormány legalább valamelyest csökkentette a járulékokat. Az Orbán-csomagnak ugyanakkor van egy nagyon rossz üzenete, mégpedig az, hogy a szakképzetleneket preferálja. Ez azt a ki nem mondott üzenetet hordozza, hogy nem éri meg tanulni. A korhatárhoz kötött munkáltatói kedvezménynek van egy további kedvezőtlen hatása: kiszorítja a korhatárból kieső munkavállalókat. Ha egy munkáltató igénybe kívánja venni a járulékkedvezményt, akkor inkább egy 25 év alattit vesz fel, mint egy a fölöttit. A munkanélküliség ezzel nem csökken, csak máshová terelődik.

Forrásunk szerint a gazdaságélénkítőnek szánt csomag forrásaival is komoly baj van. Az országvédelmi tartalékból lecsípett kölcsön visszaadására nagyon kevés az esély. Hasonlóan problémás az MNB-re kivetett tranzakciós adó is. Simor András, az MNB elnöke közölte, hogy a jegybank nem hárítja át ezt a hitelintézetekre, mert az kamatcsökkentéssel érne fel (Figyelő, 2012/27. szám, 14. oldal). A kormány játszhat ugyan arra a forgatókönyvre, hogy a jegybankár mandátuma 2013 márciusában lejár, s majd utódja áthárítja az adót, ez azonban öngól lenne. Egy ilyen lépéssel kapna még egy rúgást a magyar hitelintézeti rendszer, hiszen kevesebb pénzt kapnának a jegybankban elhelyezett forrásaik után. Ezzel a bankrendszer finanszírozási képessége és így hitelezési hajlandósága is tovább csökkenne.

A kincstárra kivetett tranzakciós adó pedig nem értelmezhető másként, mint egyszerű megszorításként. A gyakorlatban ez a költségvetés pénzforgalmának csökkentésén keresztül valósulna meg. Az adót a kincstári egységes számláról elindí-tott átutalásokra terhelnék rá. Ennek költségvetési hatásait azonban szinte lehetetlen előre jelezni, ehhez többek között például tudni kellene, hogy egy adott előirányzat mennyi maradványpénzt halmoz fel vagy mennyit költ el az előző éviből.

A 300 milliárd forintra taksált élénkítő csomag fedezete ingatag lábakon áll. Ebbe minden valószínűség szerint bele is köt majd a július 17-től ideiglenesen hazánkban állomásozó IMF–EU-tárgyalódelegáció. A jelenlegi helyzetben a költségvetés nem nagyon engedhet meg magának újabb lazulást. Az új kedvezményekre jogosult vállalkozások nyilván a számukra legkedvezőbb adózási formát választják majd az öt átalányadóból. A költségvetés bevételeinek csökkenésével párhuzamo-san a kormány kénytelen egyre kreatívabb, másként fogalmazva ötletszerűbb adóztatási formákat kitalálni. Jó példa erre az, hogy az amúgy is ötletszagú tranzakciós adó esetében szinte napról napra változott, hogy kire vetik ki. Az adó beve-zetéséről szóló törvény parlamenti zárószavazása előtt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még becsempészett egy utolsó módosító javaslatot, amelynek értelmében az adót mégiscsak kivetnék a sárga csekkekre is.

A nemzetgazdasági tárca számításai szerint a 25 év alattiaknál 200 ezer, míg az 55 év felettieknél 500 ezer főt érint az akcióterv. Balog Ádám, a minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára egy interjúban hozzátette azt is, hogy a szociális hozzájárulásból levonható kedvezmények éves szinten 100-150 milliárd forint könnyebbséget jelentenek a vállalkozásoknak. A tárca további 150-200 milliárdos könnyítéssel számol a kedvezményes adók hatásaként.

Kapcsolódó cikkek