FÜGGŐ JÁTSZMÁK

ÖRÖKÖLT TÖRTÉNET – A BKV
A mindenkori városvezetés számára az elmúlt huszonkét évben a legnagyobb fejtörést a BKV működtetése okozza. A kaotikus helyzetet Tarlós István megörökölte Demszky Gábortól, s úgy tűnik, 2010 óta nem sikerült rendeznie. Sőt, nehe-zebb feltételek között kellene egyensúlyoznia, a kormány ugyanis elejtett egy olyan nyilatkozatot, hogy a fővárosi közlekedési vállalatnak idővel „önfenntartóan” kell működnie. Utóbbi fogalmat senki nem bontotta ki, de az már biztos, hogy jövő-re kevesebb állami normatívát kap, mint korábban. Egyelőre elhárult a csődveszély, ugyanis megállapodott a főváros 9 bankkal állami kezességvállalás mellett a BKV idén lejáró 61,7 milliárd forintos adósságállományának megújításáról. A hite-lek visszafizetése többségében a 2014. októberi választásokat követően esedékes, 9,4 milliárd forint kivételével. A hitelek visszafizetésére általános megítélés szerint a BKV csak akkor képes, ha a főváros a közlekedési vállalat indokolt költsé-geinek bevételekkel nem fedezett részét az államtól megkapja. A normatív támogatás folyósítása is veszélybe került, ennek összege évi 32 milliárd forint, ám nem tudni, hogy a központi költségvetés meddig és milyen feltételekkel biztosítja. Az infláció amúgy is csökkenteti a normatív támogatás értékét, merthogy 2006 óta változatlan az összeg, egy fillérrel nem emelkedett. A fővárosi közlekedési cég belső adósságállománya 800 milliárd forint, külső adóssága 62 milliárd, amelynek törlesztésére 2015-ig kap haladékot. Azaz csak átrakták a következő ciklus városvezetésének a nyakába a hitel-visszafizetés terhét.

A CET, AZ ÜVEGBÁLNA
Sikertörténet, Budapest egyik szimbóluma lehetne, ehelyett bonyolult perek rombolják a renoméját, s még mindig üresen áll a hajdani közraktárak területén kialakított CET kulturális és szórakoztató-központ. A mintegy 27 ezer négyzetméteres komplexum átadását eredetileg 2010 augusztusára tervezték, PPP-konstrukcióban a Fővárosi Önkormányzat szerepvállalásával. A Porto Invest Kft. fejlesztéseként épült, ám egy éve Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes kérésére leállíttatták a használatbavételi engedélyeztetési eljárást. A beruházást az ÁSZ is vizsgálta, s úgy találta, 13 milliárd forintot megalapozatlanul fizettek ki, rendőrségi nyomozás indult. A 95 százalékos készültségű épület azóta üresen áll. A Figyelő próbált információt szerezni a városháza illetékeseitől arra vonatkozóan, hogy mekkora összegről folyik a vita a generálkivitelezővel és az ügyletbe kapcsolódó pénzintézettel, de konkrét számot nem mondtak. Azzal érveltek, ez is a jogvita része. (A beruházás teljes költsége 30,8 millió euró, a Porto Investment 28,4 millió euró hitelt vett fel.) Hanzély Ákos úgy vélekedett, „a CET kulturális szórakoztató-központ birtoklásáért folyó vitában nagyon összeveszett a főváros vezetése a kivitelezők-kel, ráadásul olyanért harcol, ami vinni fogja a pénzt”. Ő maga erősen szkeptikus a tekintetben, hogy rentábilisan lehet működtetni egy ilyen önkormányzati megakomplexumot. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes irodája lapunkhoz eljuttatott nyilatkozata szerint a Porto Kft. és a generálkivitelező WHB konzorcium jogellenesen bitorolta a komplexumot és az azt körülvevő közterületet. A Fővárosi Ítélőtábla azonban nemrégiben hozott jogerős és végrehajtható ítéletben rendelte el, hogy a beruházó az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül ürítse ki az ingatlant és adja át a Fővárosi Önkormányzat birtokába. A döntés Bagdy értelmezésében kimondja, hogy a Porto Kft. megtagadta a Fővárosi Önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződés végrehajtását. A kontraktus így ellehetetlenült, és 2011. október 29-i hatállyal megszűntnek tekinthető. Ezen időponttól kezdve a beruházó és kivitelező cégek rosszhiszeműen és jogcím nélkül tartották birtokban a komp-lexumot, ráadásul nem fizették ki az alvállalkozókat. „A Fővárosi Önkormányzat felkészült a birtokbavételre, a hibák és hiányosságok felszámolására, a munkálatok befejezésére és a komplexum megnyitására. Ugyanakkor a főváros továbbra is megállapodásra törekszik, és el kíván számolni a szolgáltatóval” – áll a nyilatkozatban, a megnyitás konkrét időpontjának megjelölése nélkül.

NÉGYES METRÓ
Egyszerre rémregény és a Guinness-rekordok könyvébe illik a budapesti 4-es metró épülésének története, annyiszor módosult a terv, az átadás időpontja s a finanszírozás feltételei is. Most épp a dugódíj leszavazása miatt bizonytalan, hogy hozzájut-e a teljes uniós támogatáshoz. Az Európai Bizottsággal való 2009-es megállapodásban ugyanis szerepelt, hogy forgalomszabályozó eszközként Budapest 2013 nyarán bevezeti a dugódíjat, igaz, ennek meg kellett volna teremteni a műszaki feltételeit is, erre azonban nem került sor. Kormányzathoz közel álló forrásaink szerint a kabinet az EU-hoz fordul, s tájékoztatást kér, kaphat-e halasztást a dugódíj bevezetésére. E pillanatban a 4-es metró műszaki átadásának idő-pontja 2014 tavasza, ez elvileg tartható, hiszen 70 százalékos a készültsége. A kivitelezés teljes költsége 373,3 milliárd forint, ebből a már szerződéssel lekötött összeg 330 milliárd, és tavaly év végig 239 milliárd forintot ki is fizettek a munkákért. Csakhogy ezenfelül a vállalkozók által benyújtott pluszkövetelések értéke 105 milliárd. Továbbá 30 milliárd forintról vitázik az alagútfúró Bamco konzorcium, és feleennyire tart igényt a metró elektronikáját építő Siemens vezette konzorci-um. Az EU egyébként a 2009-es megállapodás alapján 181 milliárd forintot áll a költségekből, az állam 41 milliárdot, a többit és a pluszköltségeket Budapestnek kell előteremtenie.