Minden NB I-es meccsbelépőhöz 7 ezer forint támogatást ad az állam különböző formában - derül ki a Figyelő által közölt számításból.

Az előző üzleti év eséllyel pályázhat a magyar labdarúgás gazdasági szempontból legpocsékabb esztendejének címére. A következő szezon NB I-es klubjainak összesített hiánya 2012-ben meghaladta az 5 milliárd forintot, a csapatokat működtető cégek durván másfélszer annyit költöttek, mint amennyi bevételük volt.

A legrémisztőbb képet az Újpest FC Kft. által közölt számok festik: a csapat bő negyedmilliárdos bevétele mellett 1,6 milliárdos veszteséget könyvelt el. A frissen feljutó Felcsút csapatát működtető Puskás Futball Club Kft. 17,6 milliós árbevétel mellett majd 87 milliós veszteséget realizált, tehát a csapatnál minden befolyó forintot nagyjából hatszor költöttek el.

Rejtett támogatások

A futballcégeket a közpénzek tartják a víz felett. Tavaly a csapatok bő 10 milliárdos bevételének durván 40 százaléka érkezett ilyen-olyan formában az államtól. A közvetett dotációnak tekinthető taotámogatások révén körülbelül 2 milliárd forintot kaphattak az élvonalbeli csapatok.

Hasonló mértékű állami hozzájárulást tehetnek zsebre évente a csapatok a közvetítési jogokból származó bevételek révén is. Normál körülmények között a közvetítési jogokért kapott összeg piaci forrásnak tekinthető, az OTP Bank Liga mérkőzéseit azonban részben a köztévé tűzi műsorra, márpedig az MTVA jóval többet fizet a meccsekért, mint amennyit azok valójában érnek. Ennek megfelelően a közvetítési jogokért kicsengetett összeg MTVA-ra eső nagyjából 2 milliárd forintját is nyugodt szívvel tekinthetjük állami támogatásnak.

Jegyár plusz 7 ezer

Ráadásul az NB I. egy elég szűk réteg számára jelent csak szórakozást. Az előző szezonban például a négy közszolgálati tévécsatorna összesen 230 óra közvetítéssel mindössze 6 millió nézőt ért el. A Barátok közt ezt nagyjából három adással - tehát durván másfél óra alatt - hozza, azaz az RTL Klub sorozata nagyjából 150-szer népszerűbb, mint egy átlagos NB I-es közvetítés.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy mivel tavaly durván 600 ezer jegyet értékesítettek a hazai csapatok, a teljes állami támogatás pedig meghaladta a 4 milliárdot, így egy belépőhöz mintegy 7000 forinttal járultak hozzá közpénzekből. A színházak esetében ez az összeg nagyjából 2000 forinttal kevesebb, pedig a szórakozás ezen fajtája némileg szélesebb kört érint. (Figyelő 50-52. oldal)

Átrendeződő magyar bankpiac

Komoly tervei voltak az OTP Banknak a magyar állammal. A kormány ugyanis egy kereskedelmi bankkal közösen szerette volna létrehozni a következő uniós pályázati ciklus megújulóenergia beruházásait és az energiatakarékossági fejlesztéseket összefogó, elő- és társfinanszírozó Zöld Bankot. Az OTP nagyon szeretett volna ebben részt venni, és hogy egyszerűbb legyen az engedélyeztetés, illetve a licencek beszerzése, ki is szemelte megvételre a Credigen Bankot, amely eladó volt. Egy héttel ezelőtt aztán minden megbicsaklott, kútba borult ez az üzlet is. A Figyelő információi szerint az OTP egyelőre biztosan nem vásárol be az állítólag szintén megvizsgált MKB vagy a CIB Bankba sem. Forr a magyar bankpiac, eladásokról, vételekről szól fáma, és az állam mindebben aktív szereplőként lép fel. Elemzésünkben a magyar piac főbb szereplőinek helyzetét és a piacon meglépett és meglépni tervezett intézkedéseket néztük meg. (Figyelő 55-60. oldal)