Nincs szinkronban a letelepedési államkötvények kibocsátásáról, illetve az így megszerzett tartózkodási engedélyek alakulásáról szóló statisztika. Mint a Figyelő Online elsőként, még október elején megírta, idén az első kilenc hónapban összesen 75 magánszemély részére értékesített letelepedési államkötvényt az Államadósság Kezelő Központ, a közbülső, forgalmazásra a parlament gazdasági bizottsága által feljogosított cégeken keresztül.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) ugyanakkor azt a tájékoztatást kaptuk most, hogy tavasz óta összesen 65 engedélyező döntést hoztak, vagyis ennyi jegyzési kérelmet bíráltak el pozitívan. Ez egyben az összes elbírált ügyet lefedi, elutasító döntést ugyanis - felvilágosításuk szerint - eddig nem hoztak. Azzal a kiegészítéssel, hogy öt kínai állampolgár ügyében menet közben voltak kénytelenek megszüntetni az eljárást, mivel nem igazolták a 250 ezer euró bevezetését. Azt is megtudtuk, hogy jelenleg nincs folyamatban jegyzési kérelem.

Fontos pontosítást is tett a hivatal, mert a köztudatban ugyan az él, hogy a papírokkal lényegében magyar állampolgárságot szereznek a külföldiek, ám ez nincs így. Ők tartózkodási engedélyért folyamodnak, s a papírok megvásárlásával pontosan azok a jogok és kötelezettségek illetik meg őket, amelyek a többi, tartózkodási engedéllyel rendelkezőt. Például az engedélyben meghatározott érvényességi időn belül biztosított a számukra a ki- és beutazás, továbbá más schengeni tagállamban is 90 napig tartózkodhatnak megszakítás nélkül.

Idén január és szeptember között egyébként összesen 28 009 esetben kérelmeztek - bármilyen módon - tartózkodási engedélyt a külföldiek - derül ki a BÁH legfrissebb statisztikáiból. Egyáltalán nem meglepő módon a legtöbben, 5062-en Kínából érkeztek, utánuk az Egyesült Államok polgárai következnek, a harmadik legtöbb kérelem pedig Törökországból érkezik. A statisztika arról is árulkodik, hogy az európai uniós tagságra váró törökök főleg tanulmányaik folytatása miatt érkeznek Magyarországra: szám szerint 1264-en jelölték meg ezt a célt a kérelmükben, utánuk az irániak, nigériaiak majd a brazilok következnek. Utóbbiak robbanásszerűen lepték el a magyar felsőoktatást, mármint a kérelmek alapján ez látszik: míg tavaly kilenc hónap alatt 38 kérelem futott be Brazíliából, idén ugyanennyi idő alatt 746-an jelezték, hogy a tanulmányaik miatt tartózkodási engedélyre van szükségük.

Más a sorrend, ha a keresőtevékenység szerint vizsgáljuk a kérelmeket. Dolgozni főleg a kínaiak jönnek, de Ukrajnából, Vietnámból és Szerbiából is szép számmal érdeklődnek az itteni lehetőségek iránt. Feltűnő azonban, hogy a listán második helyen álló ukránok egy év alatt mennyit morzsolódtak le. Egy éve 1633 kérelem jött a dolgozni akaróktól, idén már csak 835.

Még egy szempont, mégpedig a családi együttélés (vagyis a családegyesítés) szerint gyűjtötte össze az adatokat a BÁH. Itt a sorrend: Kína, Egyesült Államok, Dél-Korea, India.

Kapcsolódó cikkek