Kotleba győzelme túlmutat a száraz adatokon. Végső soron a választás kimenetele azt mutatja, hogy az európai társadalmak igazi válaszokat akarnak a szociális kérdésekre - és Kotleba (avagy általában véve a szélsőséges politikai irányzatok) egyelőre a legjobb, amit a kínálatban találnak.

Az eredményekért egymást okoló szlovák politikai csoportok, valamint a „tradicionális" pártok nem tudják megérteni a választók mentalitásbeli változását. Mindeközben képtelenek a saját eszközeik, ideológiáik mentén válaszokat adni a felmerült kérdésekre. Ráadásul Kotleba szavazatai nem egy elszigetelt, hanem sokféle társadalmi csoportból érkeztek. Ez tovább erősíti azt az elméletet, hogy az általa megragadott problémák sem elszigetelt rétegeket érintenek csupán, hanem a szlovákok nagy részét foglalkoztatják, szociális helyzettől függetlenül.

Tovább nehezíti a tradicionális pártok helyzetét, hogy nem egységesek és így külön-külön nem rendelkeznek elég erővel az új feltörekvő pártok (mint amilyen a Híd is) szavazatmegosztó szerepének semlegesítésére. Az ő szavazóik ezen kívül nem annyira aktívak a választásokon, mint a radikálisokéi.

Kotleba neve egy olyan, régen megoldatlan társadalmi problémával azonosul, amelyre egyelőre nincs válasza a regnáló politikai elitnek. Ezért különösen nagy jelentősége lesz annak, hogy milyen választ ad a szlovák társadalom a „Kotleba-jelenségre". Ameddig a Kotleba által tematizált közbeszéd (például a romák helyzete) nem rendeződik, addig a szélsőjobboldali politikusnak reális esélyei maradnak arra, hogy a következő választások után akár meghatározó parlamenti tényező is legyen.

A szlovák szavazás ennél fogva a demokratikus rend próbája is lesz. Miközben az eredmények valósággal sokkolták a szlovákokat, azt is hangsúlyozni kell, hogy Kotlebát (aki magát nyíltan a nácizmus és annak szlovák rokona partizánjának kiáltotta ki) demokratikus úton, saját akaratukból maguk a választók juttatták hatalomra - legyen az bármilyen csekély is az egész ország viszonylatában.

A szlovákok válasza a szélsőjobboldal sikerére a demokratikus értékek fokmérője lesz. Csak remélni tudjuk, hogy az elmúlt 20 év demokráciájának sikerült valódi változást hoznia a társadalom gondolkodásmódjában.

Martin Ehl a prágai Károly Egyetemen doktorált politikai tudományokból. 2001 és 2006 között a Nyugat-Bohémiai Egyetem előadója volt a globalizáció témakörében, 2009 óta a prágai Metropolitan Egyetem oktatója. Ehl 2001 óta dolgozik a Hospodářské noviny szerkesztőségében, 2006 óta a külpolitikai rovat vezetője, a cseh üzleti napilap vezető szerkesztője. Több könyve jelent meg, melyben a globalizációt, Közép-Európát, valamint a Balkánt elemzi. Ezek közül is kiemelkedik az A Third Decade: about the Life, Politics and People between Brussels and Gazprom című mű.

Kapcsolódó cikkek