Még augusztusban érdekes levél került napvilágra: Bolek Zoltán, a Magyar Iszlám Közösség elnöke felkérte Husein Kavazovićot, a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség főmuftiját, hogy vegye át a magyarországi muzulmánok vallásos vezetésének feladatát. A némileg váratlan kezdeményezést Bolek azzal indokolta, hogy a kis létszámú, soknemzetiségű magyarországi közösség megerősítését szolgálná, ha a nagyobb és lényegesen tapasztaltabb boszniaiaktól tanulhatna.

 

Kavazović hamarosan fogadta is a Bolek által vezetett magyar küldöttséget, és kifejtette, hogy a szarajevói Rijaszet, a legfelsőbb vallási végrehajtó tanács szívén viseli az európai muzulmán közösségek sorsát, és szívesen megosztja tapasztalatait szervezeti- és vallási kérdésekben is - magyarán készen állnak az egyesülésre. Ezt erősítették meg különböző vallási vezetők megszólalásai is, a főmufti tanácsadója, Dževat Hodžić például kifejtette, hogy a felkérés nagyon is egybeesik a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség kelet- és közép európai integrációs törekvéseivel.

A Magyar Iszlám Közösség A Magyar Iszlám Közösség a Magyarországon élő muzulmánok egyházközsége. Tagjainak száma meghaladja az ezer főt. Elődszervezetét 1931-ben hozták létre, a közösséget a mai formájában 1988-ban jegyezték be. Mecseteket tartanak fenn, temetőket gondoznak, tudományos teológiai munkát végeznek, saját lapot adnak ki és weboldalt tartanak fenn. Jelentős a karitatív tevékenységük, mind magyarországi, mind külföldi segélyakciókban részt vesznek, hatékonyan gyűjtenek adományokat.

Az egyesülés legfőbb motívumaként a magyarok és a bosnyákok is a közös történelmi hátteret említik. Nemcsak azért, mert egykor a boszniai és a magyarországi muszlimok egy államban éltek, korábban az Oszmán birodalomban, később az Osztrák-Magyar Monarchiában, hanem azért is, mert a 20-ik század első felében a magyarországi iszlám mozgalom egyik legprominensebb vezetője a bosnyák származású Hussein Hilmi Durić volt. Amikor a törököket kiűzték a Balkán területéről, sok boszniai muzulmán talált menedéket magyarországi muzulmán testvéreinél. Hasonlóképpen a kilencvenes években, a jugoszláv háborúk idején is folyt együttműködés a boszniai és magyarországi muzulmánok között - ekkor került be a köztudatba Bolek Zoltán neve, aki 1995-ben, a háború lezárása után hivatalos állami kitüntetésben is részesült Boszniában a magyar humanitárius segítség megszervezéséért.

Úgy tűnik azonban, a közös történelmi múlt és a Magyar Iszlám Közösség szervezeti megerősítésének szándéka nem az egyedüli mozgatói az egyesülésnek. Tóth István, a magyar közösség alelnöke a boszniai Fena hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette, hogy a magyarországi muzulmánok az iszlám gondolkodás Hanafi iskoláját követnék - ez az irányzat leginkább Törökországban, Bosznia-Hercegovinában és a volt-Jugoszlávia többi tagállamában erős. Tóth kijelentése utalhat az egyesülési szándék valódi mozgatórugóira és, közvetetten, annak valódi kitervelőire is.

2009 óta Törökország azon dolgozik, hogy a balkáni államok muzulmánjait "közös fedél" alatt egyesítse. Abban az évben történt, hogy Ahmet Davutoglu, akkori török külügyminiszter gyújtó hangú beszédet tartott Szarajevóban, amiben bejelentette, hogy Törökország szándéka újraegyesíteni "muzulmán gyermekeit" a Balkánon és máshol Európában. Az integrációs szándék motivációja a hivatalos álláspont szerint a hagyományos Hanafi iszlám védelme az egykori Oszmán Birodalom európai területén, ugyanakkor nem nehéz belelátni a politikai motivációt sem: centralizálni az egykori Oszmán Birodalom helyén létrejött államok iszlám közösségeinek működését. A terv Szarajevót szemelte ki az újkori muzulmán újraegyesülés központjának: a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösség nemcsak a legnagyobb, de a legjobban szervezett is a régióban.

Szarajevó már most is ernyőszervezete a horvátországi, szlovéniai, és nagyobbrészt a szerbiai muzulmánoknak. Szarajevó történelmi kapcsolata Törökországgal, amelyet sokan a boszniai muzulmánok spirituális hazájának és politikai támogatójának tartanak, Ankara szemében alkalmassá teszi a Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közösséget arra a szatellit szerepre, amin keresztül Törökország akadálytalanul, de mégsem nyilvánvaló módon terjesztheti ki befolyását a régió muzulmánjaira.

Van azonban a fenti elvi indokokon még egy érv amellett, hogy a magyarországi muzulmánok kezdeményezése nem is annyira budapesti eredetű - ez pedig a kezdeményezés időzítése. Figyelemreméltó, hogy a magyar kezdeményezés éppen akkor történt, amikor a szomszédos Szerbiában újabb botrány pattant ki az ottani két, párhuzamosan létező iszlám közösség újraegyesítése körül. Szerbiában ugyanis az elmúlt évtizedben az iszlám közösség két részre szakadt. A közösség egy része ugyanis nem fogadta el a szarajevói vallási vezetők befolyását, inkább saját rijaszetet állított fel, belgrádi központtal, és saját vezetőt választott Adem Zilkić személyében. Eközben a közösség másik, Muamer Zukorlić által vezetett frakciója továbbra is lojális Szarajevóhoz, a két irányzat pedig elkeseredett vallási-, politikai, sőt, nem ritkán fizikai harcban áll egymással.

Davutoglu híres 2009-es szarajevói beszéde óta Törökország számos alkalommal megkísérelte már kibékíteni a két szerbiai iszlám közösséget. Két évvel ezelőtti próbálkozásuk belpolitikai vihart is kavart Szerbiában: Törökország hivatalosan is a belgrádi központú közösség megszüntetése ügyében lobbizott, hogy a szerbiai muzulmánok egységesen visszakerüljenek Szarajevó fennhatósága alá - Belgrádban azonban ezt nem egyszerű vallásügyi közvetítéséként, hanem egyenesen belpolitikai beavatkozási kíséreltéként értékelték, és a kezdeményezés - mint korábban annyi más hasonló -elbukott.

A legújabb botrány éppen akkor kulminálódott a nagyrészt bosnyákok lakta Szandzsák szerbiai területén, amikor a magyar muzulmánok a levelüket elküldték Szarajevóba. A szerbiai iszlám frakciók szembenállása az országon belül éppen a Szandzsákban a legerősebb. Nemrég szandzsáki imámok egy csoportja új mozgalmat indított "Megbékélési Kezdeményezés" néven. Magukat a két szembenálló frakció kiábrándult imámjaiként és egyházi hivatalnokaiként mutatják be, akik elkötelezetten próbálnak megoldást találni a két szembenálló frakció újraegyesítésére. Tevékenységüket azonban mindkét közösség elveti, mondván hogy a szervezet valójában a törökök trójai falova, és azzal vádolják őket, hogy a török vallásügyi szervezet, a Diyanet fizetési listáján szerepelnek, havi 500 eurót kapnak tevékenységükért. Mindkét közösség vezetői hasonlóan nyilatkoznak: a "harmadik utas" vagy "el nem kötelezett" imámok mögött valójában Mehmed Gormez, a Diyanet elnöke áll. Gormez szándéka a két vallási vezető, Zilkić és Zukorlić megbuktatása, mert véleménye szerint a két mufti személyes ambíciói jelentik a legnagyobb akadályt a szerbiai iszlám közösség újraegyesítése előtt.

A magyarországi muzulmánok kezdeményezése tehát éppen akkor kapott nyilvánosságot, amikor Szerbiában Törökország újraindította az ottani közösségek újraegyesítéséért folytatott küzdelmét. A kis magyarországi közösség és sajátos kezdeményezésük csak egy darabkája Törökország ambiciózus regionális puzzléjának. Törökország megpróbálja kiragadni a szerbiai disputát a helyi kontextusból, és a magyar muzulmánok bevonásával inkább egy szélesebb körű, regionális egyesülési folyamat egyik elemeként bemutatni szerbiai erőfeszítéseit. Török szempontból ez az integráció, hivatkozással a közös múltra és a közös vallási tradíciókra "természetes" és "elkerülhetetlen" folyamat, melynek eredményeképp létrejöhet egy egységes, harmonikus regionális iszlám közösség, ami ideális otthona lehet a térség muzulmánjainak, éljenek akár Boszniában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában - vagy éppen Magyarországon.

Valójában azonban ez az egységes közösség egész egyszerűen Törökország regionális befolyását hivatott erősíteni, sem többet, sem kevesebbet.

Vladimir Ajzenhamer politológus, iszlámkutató, a Belgrádi Egyetem Politikai Tanszékének tanára, az Al-Jazeera Balkan kommentátora

Az írást fordította és gondozta Szekeres W. István.

Balkán Expressz a FacebookonHa tetszett az írásunk, és szeretne az elsők között hírt kapni a rovat új cikkeiről, kövesse rovatunk Facebook oldalát egy lájkkal.

Kapcsolódó cikkek