- Úgy tűnik, hogy a pedagógusok érdekérvényesítő képessége jobb az egészségügyi dolgozókénál, hiszen az idén bevezetendő életpályamodell sokat lendíthet a tanári fizetéseken. Ám az Egészségbiztosítási Alap idei büdzséjében kódolva van a forráshiány. Az alapellátás pozíciói javulnak ugyan, de az alap 30 milliárdos többletéből csak 10 milliárd a fekvőbeteg ellátóké, tavaszra ismét beindul a kórházi adósságspirál.

- A pedagógusoknál valóban jelentős bérnövelés valósul meg 2013. és 2017. között. Ezt a béremelést viszont megelőzte az egészségügyi dolgozók keresetének növelése. Esetükben a 2012-ben és 2013-ban végrehajtott emelés összességében 60 milliárd forintos többletet jelentett. Az alapellátás többleteinél a „csak" szót árnyalnám. Egyrészt látható, hogy a gazdasági növekedésből a családok, a vállalkozások mellett az egészségügyi intézmények is részesednek. Ez önmagában pozitívum az ágazat számára. Másrészt ez a többlet a gyógyító-megelőző, azaz a járóbeteg szakellátásban és a kórházakban a 2013. évi összeghez képest meghaladja az 50 milliárd forintot. Ne feledkezzünk meg például a gyógyító-megelőző ellátás 10 milliárd forintos céltartalékáról, amely a kormány évközi döntése alapján használható fel.

- Arra panaszkodnak a kórházak, hogy egy hatályos kormányhatározat szerint a nyugdíjba vonuló dolgozók állását zárolni kell. Sőt az így megtakarított bért vissza kell fizetni. Pedig az intézmények a teljesítményük alapján kapják a pénzt az OEP-től, nincs elválasztva a dologi és a bérkiadás. Ez igen súlyos ellentmondás, nem így gondolja?

- Az említett kormányhatározat célja az állam működési kiadásainak csökkentése volt - például azzal, hogy a 62 év feletti, közszférában dolgozó tisztviselők csak valóban indokolt esetben legyenek foglalkoztatva. Ne kapjanak egyszerre nyugdíjat és munkabért. Az egészségügyi ágazatban ugyanakkor a nyugdíjas dolgozók magas száma miatt a kormány a teljes ágazatot mentesítette e rendelkezés alól, hiszen a működési kiadások csökkentésének elvét megelőzi az adott közfeladat - lehetőség szerinti zavartalan - ellátásának elve. Az egészségügyi intézményeknél nincs tehát létszám-zárolási és ebből fakadó visszafizetési kötelezettség.

- A kórházi menedzsment szerint - csakúgy, mint az elmúlt két évben - az idei költségvetésben sincs benne a 8-10 milliárd forint körüli kötelező minimálbér emelés fedezete. Így azt a gyógyításra kapott pénzből kell kigazdálkodniuk vagy a gyógyítás, vagy a beszállítók rovására.

A választ megtalálja a Figyelő 2014-es 1. számában.

Kapcsolódó cikkek