brusszel


A Snowden-saga és Ferenc pápa

Figyelő Online - Bódai Zsuzsanna, Sárvári Balázs
2013.10.08  17:59   
mail
nyomtatás
Ateistaként is elérheted az örök életet, így bíztat erkölcsös életre Ferenc pápa. Az új vallási tétel felszabadíthatja és konfliktusok özönével is eláraszthatja a gazdaságpolitikai közéletet - mutatja be Snowden példáján Buruma professzor.
A 2013 márciusában megválasztott Ferenc pápa friss levegőt hozott a katolikus egyház poros falai közé. Legújabb, a La Repubblica olasz napilapban megjelent olvasói levelében megdöbbentő kijelentést tett: „a nem hívők védve vannak a pokol tüzétől, amíg lelkiismeretükre hallgatnak". Buruma úgy fordítja le Őszentsége szavait, hogy az embereknek nincs szüksége az egyház és Isten útmutatásaira, hogy a helyes úton járjanak, mivel ahhoz saját lelkiismeretük is elegendő.

Olvasatában a pápa a modern individualizmust önti vallásos formába. Kijelentése, miszerint az egyház tanításai és a szent szövegek mellett az egyéni „belátás" is kardinális jelentőségű az örök élet elérésében, szakítást jelent a tradicionális hittétellel. A keresztény hívők számára a jó és a rossz, az igaz és hamis közti különbséget és a közösségre érvényes erkölcsi alapvetéseket mindeddig egyedül az „Írás" tartalmazta.

Ezen individualizmusnak akár Edward Snowden esete is példát állíthat. A CIA korábbi alkalmazottja olyan adatokat hozott nyilvánosságra, amelyekben leleplezte, hogy a kormány kémkedett állampolgárai után. Snowden saját állítása szerint az alapvető szabadságjogok érdekében szivárogtatta ki az adatokat és a nehéz döntésben saját lelkiismeretére hallgatott. Bár nem ismert, hogy a „szabadságharcos" hívő lélek-e, ám Buruma szerint tökéletesen testesíti meg azt a képet, amelyet Ferenc pápa tárt elénk.

A liberális demokrácia olyan politikai rendszer, amely a konfliktusok békés és jogszerű megoldására törekszik anélkül, hogy lelkiismereti és erkölcsi kérdésekre támaszkodna. A modern államok szekularizáltsága ellenére a politikában a mai napig jelentős tényező a vallás, bár szerepe egyre szűkül. A legtöbb európai országban működnek keresztény-demokrata pártok, az amerikai politikát áthatják a keresztény jelképek és tanítások. Még az olyan szekuláris rendszerek, mint a szocializmus és kommunizmus is szilárd elképzelésekkel és erkölcsi ideákkal rendelkeztek az igazságos világot és az emberek helyes döntéseit érintően.

Merkel elsöprő győzelme után a kereszténydemokrácia fogalma is reflektorfénybe került, ám a politikai siker dacára a kereszténység továbbra is rohamosan kiszorul az európai politikai erőtérből. A baloldaliság eszméje pedig még ennél is gyorsabb veszít vonzerejéből a Szovjetunió összeomlása óta. A 60-as évek társadalmi felfordulásai, majd a 80-as évek pénzügyi fordulatai óta egy új liberalizmus formálódott ki, mely minden morális alapot nélkülöz ugyan, ám a kormányzati beavatkozásokat az egyéni szabadság elleni támadásnak állítja be. Pénzügyi és egyéni szinten is ezt a kort testesíti meg egy személyben Silvio Berlusconi.

Manapság sokan úgy tekintenek az internetre, hogy platformja lehet az emberiség kollektív erkölcsi alapja megformálódásának. Bár az új állampolgári hálózatok nagy lehetőséget jelentenek, ám Buruma mégis szkeptikus a net szerepét illetően, hiszen az közben erősíti individualizmusunkat, fogyasztásra ösztönöz, valamint hatalmas adathalmazokkal látja el az életünket befolyásoló vállalatokat és kormányokat. Ráadásul ez a háló vezette Snowdent is arra, hogy megossza a világgal a kormány módszereit.

Bár Buruma összemossa a lelkiismeretet és az önigazolást, ám csúsztatása segít felismerni a vita lényegét. Miben különbözik az egyház és Isten, mint konstruált fogalom az egyén legbelsőbb hangjától, a torzítatlan lelkiismerettől? Mivel Ian Buruma e kérdéssel nem foglalkozik, ezért Ferenc pápa szavaiban a modern kor emberének individualizmusát látja és a lelkiismeret fogalmát is homogénnek tekinti, kikerülve annak vizsgálatát, hogy az mennyiben tér el az egyes emberek esetében. Ha mindezekre a kérdésekre megtaláljuk saját válaszunkat, az a kollektív lelkiismeret kialakulása útján is jelentős lépés lesz.


Ian Buruma a Bard College emberi jogokkal, demokráciával és újságírással foglalkozó professzora. Számtalan könyv és tanulmány szerzője, köztük a Murder in Amsterdam: The Death of Theo Van Gogh and the Limits of Tolerance, a Taming the Gods: Religion and Democracy on Three Continents és a Year Zero: A History of 1945 köteteké.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



Megújul a Figyelő

Magyarország egyik legrégebbi és legnagyobb presztízsű gazdasági hetilapja, a Figyelő erősíteni kívánja médiapiaci pozícióját.

Bíróság elé állíthatják Netanjahu feleségét

A rendőrség Sara Netanjahunak, az izraeli miniszterelnök feleségének a bíróság elé állítását javasolja

top200