brusszel


A tudástőke megtartása - Van-e visszaút?

Figyelő Online - Kovács Ágnes Lilla
2013.08.06  13:08   
mail
nyomtatás
Mintegy 335 ezer honfitársunk él tartósan külföldön; legjobbjaink hazacsábítására milliárdokat áldoz a kormány. Ám a külföldön élő magyar tehetségek számára elsősorban a kiszámítható gazdasági környezet és egy hatékonyan működő állam jelentene vonzerőt. A hazai tudástőke itthon tartása a gazdaság fejlődése szempontjából is egyre égetőbb kérdéssé válik - lapunk ezért is szervezi e téma köré idei, októberi Top 200 konferenciáját.
Peták István ösztöndíjas kutatóként már négy és fél éve dolgozott az Egyesült Államokban, amikor meg kellett hoznia a döntést: visszatér Magyarországra, vagy végleg kint marad. Elhatározását végül nagyban megkönnyítette, hogy egy egye-temi barátja, Schwab Richárd Svájcból ugyancsak visszaköltözött, és egy kutatóközpont létrehozásába kezdett. „A projekthez a Bázeli Egyetem adományozott műszereket, azok hazaszállítását magyar fuvarozók ingyen vállalták - egyszóval megtetszett a sztori!" - idézi fel a visszatérés előzményeit a tavaly decemberben Gábor Dénes-díjjal kitüntetett, rákkutatással foglalkozó szakember. Mindez ráadásul akkor - 2002-ben - történt, amikor elindult a Magyary Zoltán posztdoktori ösztöndíjprogram, havi nettó 200 ezer forintos jövedelmet biztosítva. Ám Peták István szerint ez csupán a hab volt a tortán, hiszen egy kutató csak abban az esetben fontolja meg a hazaköltözés gondolatát, ha komoly esélyt lát arra, hogy ott-hon megvalósíthatja szakmai terveit. Ha ehhez a minimumfeltételek nem adottak, akkor nincs az a vonzó ösztöndíj, amiért összecsomagol.

A dilemma tíz év elteltével ugyanaz: a kutatók számára a szakmai komfortérzetet a megfelelő infrastruktúra és egy pezsgő szakmai alkotói közösség biztosítja. Szélesebb kitekintésben pedig - legalábbis a lapunk által megkérdezett, külföldön élő szakemberek szerint - a kiszámítható gazdasági környezet hiánya a legfontosabb visszatartó erő, ha már valaki külföldi munkavállalásra szánta magát. Márpedig ezen honfitársaink száma egyre nő. A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss felméré-se szerint június végén a munkaképes korú lakosság 4,4 százaléka, azaz negyedmillió fő dolgozott már minimum fél éve külföl¬dön, s a KSH múlt heti adata alapján pedig körülbelül 335 ezren élnek tartósan kint. Ez a szám a Kopint-Tárki adatai szerint 2010-ben még csak 60 ezer volt, azaz három év alatt mintegy 190-280 ezerrel nőtt a határainkon kívül hosszabb időre munkát vállalók, tartósan külföldön élők száma.

Az egyetemisták jó része is fontolgatja a távozást. A Közép-európai Egyetem (CEU) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kutatói több mint 600 hallgató megkérdezése után azzal szembesültek, hogy a diákok keve-sebb mint negyede tervezi Magyarországon a jövőjét. (A felmérés eredményeiről lásd cikkünket a rovatban.)

Arról, hogy főként kik, milyen képesítéssel távoznak, egyelőre nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. A GKI-kutatásban a háztartásfő iskolai végzettsége szerinti összehasonlításból annyi azért látszik, hogy a felsőfokú végzettségűek, valamint a szakmával rendelkezők tudnak tömegesen munkát találni külföldön, az érettségivel rendelkezők lényegesen kisebb számban.

KÁDERHIÁNY
Bizonyos területeken nem jelent gondot a mobilitás, sőt éppen a későbbi szép pályaív záloga. „Elmenni már csak azért is fontos, mert a nemzetközi csúcsegyetemeken kiépített kapcsolatrendszer nélkül közös pályázatok elnyerése szinte el-képzelhetetlen" - mondja a biotechnológiai kutatással foglalkozó Dinnyés András, aki több földrészen eltöltött összesen nyolc év után még 2003-ban költözött vissza Magyarországra. Az állatorvos végzettségű szakember korábban, távolléte alatt is tudatosan készült a hazatérésre, és az ajtórésben tartotta a lábát: vállalta a fizetés nélküli pozíciót a Szent István Egyetemen és egy akadémiai kutatócsoportban, amelynek hazatérte után a társvezetője lett. Itthon aztán megalapította BioTalentum Kft. nevű cégét is, amely jelenleg már harminc fővel működik, és több hazatérő kutatónak nyújtott inkubációs lehetőséget. „Magyarországon a természettudományos kutatói pályán óriási gond a káderhiány. Nincs elegendő jó szak-ember, ám nem azon kell dolgozni, hogy ne menjenek el, hanem azon, hogy visszajöjjenek" - hangsúlyozza.

Brain circulation, azaz a tehetségek vándorlása, ez most a varázsszó. Amikor Magyarország a legjobb szakembereit akarja hazahozni, az egyúttal egy olyan környezet megteremtését jelenti, amely a világ tudóstársadalma számára vonzó. A tehetségek tartós hazai letelepedéséért meg kell küzdeni. A kínaiak például rendkívül komoly programokkal csábítják haza a legjobbjaikat Amerikából, Angliából. Egyéni szempontból fontos persze a külföldi tapasztalatszerzés, ám nemzetgaz-dasági megközelítésből olcsóbb eleve itthon tartani a tehetségeket. A CEU-BME felmérése szerint a frissen végzettek közül azok, akik megfelelő állást találtak maguknak Magyarországon, nem gondolkodnak már a kiköltözésen.

Az sem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 2009-ben indított Lendület programja keretében eddig négyszer annyi kiváló kutatót sikerült itthon tartani (60-at), mint amennyit hazatérésre késztetni (14-et). A Nemzeti kiválóság program tavaly nyáron indult, a többféle hazahívó ösztöndíjak nyerteseinek száma az Emberi Erőforrás Minisztérium lapunk rendelkezésére bocsátott számításai alapján 40 fő körül alakul, és mintegy 30 külföldi oktatót-kutatót sikerült Magyar-országra csábítani. (A részletekről lásd az Agyvisszaszívás című keretes anyagot.)

A fentiekből is látható, hogy az egyre súlyosabbá váló problémával kevés állami, közpénzre építő program foglalkozik, azok is jellemzően csak a tudományos életre koncentrálnak. E programokat üdvözlik az érintettek, hozzátéve: a tudomány világában is nagyobb fokú tervezhetőséget várnának el a kutatók. Nem szerencsés például, ha - amint az sok esetben tapasztalható - ciklusosan változik, hogy az alap- vagy az alkalmazott kutatások támogatása kerül-e középpontba - hiszen a kettő csak együtt képes fenntartható fejlődést biztosítani és lendíteni a gazdaság szekerén. Az alkalmazott kutatások támogatása egy stabil pályázati rendszerrel azért is fontos lenne, mert a kutatók számára frusztráló, ha nem hasznosulnak az eredményeik; ez ugyancsak motiváció lehet az elvándorlásra. S meghatározó az igény arra, hogy a cégeket minél nagyobb számban integrálják a kutatási projektekbe. Ez a magántőkét is bevonná a kutatás-fejlesztésbe, és biztosítaná, hogy a kutatási eredmények itthon hasznosuljanak. Ha például egy vállalkozás különleges társadalmi érdekű kutatást végez, az Egyesült Államokban nem ritka az olyan, cégek számára kiírt pályázat sem, amely a költségek 105-107 százalékát nyújt-ja támogatásként - azaz a projekt ideje alatt elmaradt profitot is kifizetik számukra.

„A svéd Lund városában járva láttam, miképpen lesz egy alapkutatásból termék és gazdasági fejlődés" - meséli Peták István. Az ottani egyetemről egy függőfolyosón át lehet eljutni a startup cégeknek otthont adó irodaépületbe, ott a folyosó végén található az ügyvédi iroda, amely segít a cégügyekben járatlan kutatóknak vállalkozásokat indítani. Eközben az ablakból is lehet látni, amint folyamatosan húzzák fel a gyárépületeket. Mindez plasztikusan mutatja az innovációs folyamat ívét - ezt a környezetet kellene tudnunk itthon is megteremteni.

SZELÍD SZAKEMBEREK
Dinnyés András, aki a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökségében is munkálkodik, érdemesnek tartja itthon is felkarolni az ipari PhD intézményét, azaz már a képzés során cégekkel közösen megtanítani a jövő tudósait arra, hogy a kkv-k termelési, k+f osztályait tudják segíteni munkájukkal. „A tehetségek hazahívásához nélkülözhetetlen egy olyan környezet, amelyben számos innovatív kkv működik. Az MTA hősies erőfeszítései helyesek, de nem teremtenek elegendő új mun-kahelyet" - véli a szakember.

A sikeres tehetségvonzáshoz persze elengedhetetlen volna, hogy végre beinduljon a növekedés, hiszen a géniuszok is oda mennek, ahol pozitívak a gazdasági kilátások. „A legjobbak nem feltétlenül gátlástalan törtetők. Sőt, többségük inkább szelíd szakember, aki nehezen tűri a farkastörvényeket, a napi átveréseket. Inkább elmegy egy egyszerűbb, de kiszámíthatóbb, békésebb helyre, és aztán ott megteremti magának, amire szüksége van" - tapasztalja környezetében Bognár András. A Londonban élő légiközlekedési szakértő egyébként azért nem látja a saját hazatérése lehetőségét, mert ahhoz szakterületet kellene váltania, hiszen amíg távol volt, elolvadt a hazai légiközlekedési iparág nagy része. 2006-ban ment ki, előtte belső tanácsadó volt a Malévnél. Éppen leépítették, amikor megismerkedett későbbi főnökével, aki egy projekten dolgozott a budapesti reptéren. A 36 éves közgazdász rövidesen Angliába költözött, és vélhetőleg már kint is marad: iparági tudását, szakmai tőkéje jó részét nem szívesen dobná ki, nem beszélve az anyagi biztonságról. Szerinte egyébként a kint élő magyarok zöme szeretne hazaköltözni, „de azt Magyarország nem tudja überolni, ha Angliában egy átlagos munkával is félre tud az ember tenni havi 200-300 ezer forintnak megfelelő összeget".

Míg a kutatók körében viszonylag követhető, ki hol él és mi a szakterülete, addig az üzleti életben ez nincs így. Jóllehet a cégek maguk nyilvántartják a külföldön dolgozó expatokat, nemzetgazdasági szinten még csak sejtéseink sincsenek a határokon túl dolgozó szakemberek, üzletemberek számáról. „A hazai vállalatoknál ugyan nem ismert direkt törekvés a külföldi tehetségek hazahívására, ám hasznos lenne egy olyan, folyamatosan frissülő adatbázis, amely részletesen és strukturált formában tartalmazza a világban dolgozó magyar szakemberek adatait" - veti fel Szabó Nóra. A TriGranit HR-tanácsadója szerint számos előnnyel járna, ha egy növekedésben lévő hazai cég vagy nagyvállalat e merítésből is vá-laszthatna. Hiszen értékes multikulturális tapasztalattal, kapcsolatrendszerrel, kitűnő nyelvtudással felvértezett szakemberállományról van szó, hazatérésüknek nemzetgazdasági szempontból sem elhanyagolható haszna lenne. E külföldön dolgozó felső vezetői réteg tagjai sok esetben maguk is szívesen visszajönnének, ha egy-egy itthoni, professzionális cégben megfelelő kihívást találnának. „Állásinterjú közben nemegyszer hangzott már el, hogy a sok külföldi év után jólesne magyar cégnél dolgozni, jó név alatt felsorakozni" - tapasztalja Szabó Nóra.

HAZATÉRŐK
Annál is inkább fontos volna a kint élőkkel számolni, mert mostanra kialakult már egy olyan réteg, amely kimondottan magas szintű szaktudással és külföldi vezetői tapasztalattal rendelkezik. A HR-tanácsadó szerint elsősorban a határokon átívelő iparágakban szívná fel a hazai piac a potenciális visszatérőket, ilyen a pénzügyi, az energetikai szektor, illetve az ingatlan-, azon belül például a szállodamenedzsment.

Már csak azért sem tűnhet reménytelennek az agyvisszaszívás, mert mi, magyarok a felmérések szerint - például a lengyelekhez hasonlóan - a „kötődős" nemzetek sorába tartozunk. Míg a nyugat-európai, hajós népeknek a vérében van az utazás, költözés, a kontinens ezen belső részein mi röghöz kötöttebbek vagyunk, kevésbé vágyunk el. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem hagyják el az országot magyarok, ám ha van rá lehetőség, nagyobb valószínűséggel térnek haza, mint mondjuk a britek, hollandok. Legalábbis így volt ez a közelmúltig. A fiatalabb generációk - mint a lapunkban közölt felmérés is mutatja - már másként gondolkodnak. Aki pedig berendezkedik külföldön, azt két-három év elteltével már egyre nehezebb lesz hazacsábítani.
Bognár András. Külföldön képzeli el a jövőjét.
Peták István rákkutató. A tengerentúlról tért haza.
Szabó Nóra. „Sok felső vezető vágyna haza".
Dinnyés András. Nyolc éven át külföldön dolgozott.

Egy cipőben járunk - Tehetségmegtartás Európában
DÁNIA
A múlt év végén fogadták el Dánia - A megoldások nemzete című innovációs stratégiájukat. Ennek egyik fő eleme a kutatási és innovációs rendszer egyszerűsítése. Emellett mintegy 5 millió eurót különítettek el a felsőoktatási intézmények és az állami, illetve magánvállalatok közti innovációs projektek támogatására. Az oktatás terén teljes kultúraváltást tervez a kormány: már az általános iskolától kezdve erősítve az innovációt, kreativitást versenyekkel, a PhD-hallgatók elhelyezke-désének támogatásával.
NÉMETORSZÁG
A high-tech stratégia súlypontjai az életminőség, energiahatékonyság, biztonság, mobilitás, kommunikáció. Támogatják a kkv-k innovációját, a fiatalok szakképzési programjait. A tudományos tanács tudósokból, tartományi és kormányzati poli-tikusokból áll, ők határozzák meg a költségvetési keretből is gazdálkodó tudományos intézetek, egyetemek fejlesztési irányait, szem előtt tartva a német tudomány nemzetközi versenyképességének erősítését.
NAGY-BRITANNIA
A szigetországnak tízéves időtávra szóló, a pénzügy-, a kereskedelmi és ipari, valamint az oktatási minisztérium által összeállított innovációs programja van. Az e kormányzati ciklusra szóló anyag főbb elemei a technológiai, mérnöki és mate-matikai képzés vonzerejének növelése, az innovatív kkv-k támogatása adókedvezményekkel, illetve új technológiai klaszterek állami támogatása.


HIDAK HAZAFELÉ

A hazatérési szándékot nagyban befolyásolja az, hogy mennyire sikerül beilleszkedni az új környezetbe, illetve mennyire marad meg a magyarországi kapcsolati háló. Utóbbihoz nyújt segítséget az uniós támogatásból működő Tehetséghidak program egyik alprojektje. „A Haza a tehetségekkel! kezdeményezés neve nem fedi pontosan a tevékenységünket, hiszen be kellett látnunk, ahhoz nem elegendők a forrásaink, hogy biztos egzisztenciát tudjunk nyújtani a hazatelepülők számá-ra" - mondta lapunknak Grosschmid Péter, a Tehetséghidak Projektiroda alprojektvezetője. Ehelyett arra törekszenek, hogy az országban mintegy ezer iskolában működő tehetségpontokba hívjanak külföldön tanuló vagy dolgozó fiatalokat. Cél, hogy a kint élők kapcsolatban maradjanak a hazai oktatási intézményekkel, az itteni fiatalok pedig betekintést nyerjenek, milyen az élet külföldön.


AGYVISSZASZÍVÁS

Lendület program
A Magyar Tudományos Akadémia 2009-ben indított projektje keretében kémikus, biológus, orvos, matematikus, jogász is hazatért már, nemcsak Nyugat-Európából, de Amerikából és Ausztráliából is. A nyertesek fizetése magyarországi vi-szonylatban kimagaslónak számít (havi bruttó mintegy 600 ezer és egymillió forint közti összeg). Lényeges továbbá, hogy Lendület kutatócsoportot 2011-től nemcsak az akadémiai kutatóintézeti hálózatban, hanem hazai egyetemeken is lehet alapítani. Fontos azt is elérni, hogy az ötéves projekt lejártának végén a kutató ne induljon el ismét külföldre. Ennek érdekében a támogatási periódus végén szakértők bírálják el az akadémiai kutatócsoport és vezetője tudományos teljesítmé-nyét. A kedvező bírálat esetén a vezető határozatlan időre szóló közalkalmazotti kinevezést kap, az Akadémia elnöke pedig dönt a támogatás további mértékéről. A program keretében 2009 óta mintegy 6,7 milliárdot fordított az állam a tehet-ségek támogatására.

Nemzeti kiválóság program
Az uniós támogatásból megvalósuló, tavaly elindult projekt célja a kimagasló oktatási, kutatási tevékenység ösztönzése - kiemelten műszaki és a természettudomá¬nyok, a matematika és az élettudományok területére összpontosítva - a nem-zetgazdasági, valamint az Európai Gazdasági Térség szempontjából jelentős eredmények elérése céljából. A program elősegíti a kutatói életpálya vonzóvá tételét, kutatási támogatást biztosít az életpálya minden szakaszában, és hozzájárul ahhoz, hogy a fiatalok elegendő számban szerezzenek matematikusi, mérnöki és egyéb tudományos végzettséget. A projekt keretében kialakítani tervezett ösztöndíjrendszer színvonalas támogatást, kutatói ösztöndíjat biztosít a kiváló hallga-tók, oktató-kutatók számára. A program 2015-ben zárul, annak keretében összesen 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre.

Kapcsolódó cikkek
mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



A növekedés X-faktora

Miért van óriási különbség egyes országok fejlettségi szintje között?

Az Aquaprofit Zrt. nyerte a Provident Társadalmi Hasznosság Díját

Az Aquaprofit Műszaki, Tanácsadási és Befektetési Zrt. nyerte a Provident Társadalmi Hasznosság Díját

Figyelő Top200 Gála 2016 - galéria

Képgaléria a Figyelő hetilap legsikeresebb vállalatokat díjazó TOP 200 Gálájáról.

top200