A nagy sztori úgy öt éve indult. 2008-ban tombolt a tőkepiaci válság, szinte minden eszközosztályban voltak erősebb áresések. A befektetők azonban nem voltak elégedettek azzal, ha egy alap a benchmarkjánál (viszonyhozamánál) valamivel jobban teljesített ugyan, de vesztett, és ahhoz sem volt kedvük, hogy fülüket-farkukat behúzva beüljenek a cashpozícióba. Az alapkezelők próbáltak hát valamit kitalálni. Előbb elsősorban az intézményi befektetőknek, majd a lakossági megtakarítóknak is azt mondták, hogy adjanak nagy szabadságot a vagyonkezelőnek, és majd ő - szaktudása révén - a rossz piacon is megpróbál pozitív nominális hozamot termelni. Az abszolút hozamú (total return) megközelítés kulcsmondata azóta is így szól: „A befektetőnek nem érdekes az, hogy a benchmarkhoz képest mit hozunk, neki az kell, hogy minden piaci körülmény között minél nagyobb pozitív hozamot termeljünk!"

MEGHONOSODOTT
Az indulás óta eltelt pár év alatt nagyon szétszálazódott a mezőny, hiszen már bőven van értékelhető teljesítmény, elegendő visszamenőleges hozam. Ebből jól látható, hogy ki hozott szép teljesítményt, és ki tudta ezeket minél alacsonyabb kilengésekkel produkálni. Sőt, egymásról nagyjából azt is tudják a szakmabeliek, hogy ki milyen stratégia mentén építkezik. E piaci szegmens vezetője a rendkívül sikeres OTP, Concorde és Aegon, de mások is indítottak már ilyen alapokat. Sőt vannak olyan szereplők is (Equilor, Raiffeisen), amelyek a saját abszolút hozamaik mellett a legjobbakat alapok alapja koncepcióban is kínálják ügyfeleiknek. Megint mások (Concorde, OTP) saját termékeiket is becsomagolták fund of funds koncepcióba. De olyan szereplők is vannak, amelyek a legsikeresebb külföldi abszolút hozamú hedge fundokat teszik elérhetővé vagy csomagolják össze ügyfeleiknek. Pillár Zsolt, az Equilor Alapkezelő vezérigazgatója szerint korábban sokan szkeptikusak voltak az abszolút hozamú alapokkal kapcsolatban, mert egyfajta divatirányzatnak tekintették, mint például a kínai alapokat vagy más ideig-óráig remekül teljesítő csoportokat, de mára, úgy tűnik, a befektetők és a vagyonkezelők is megkedvelték azt az alaptípust, amelyben a vagyonkezelők leginkább meg tudják mutatni, hogy képesek-e hozamot termelni.

VAN RÁ IGÉNY
Loncsák András, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. részvényüzletág-vezetője szerint a befektetői igény nagyon határozottan az abszolút alapok felé ment el. Egyre többen szeretnének biztonságot, és ha a kockázatmentes hozamhoz az alapkezelő még 200-400 bázispontnyit hozzá tud tenni, az már nyerő. Eközben egyre kevesebben várják el az alapoktól, hogy azok például tiszta részvényalapként szálljanak harcba a még szebb hozamokért. A hazai total return piac legjobbjai szerencsére elég stabilak maradtak, nem okoztak nagy csalódásokat. Ráadásul 2012-ben könnyű is volt a dolga az alapkezelőknek. Tízszázalékos hozammal elérhetők voltak biztonságosnak mondható magyar devizás kötvények, a tavalyi év teljesítményét ez nagyban megkönnyítette. Ebben az évben már nem olyan egyszerű többlethozamot elérni, „már dolgozni kell", de azért mindig vannak lehetőségek.

Mára már nagyjából az is kialakult, hogy a legnagyobb alapok milyen stratégiával haladnak. A piacvezető OTP Supra egészen bűvöletes hozamokat ért el, ötéves időtávban is évi átlagos 30 százalékot tud, amiről Szalma Csaba portfóliómenedzser elmondta, hogy többek között a magyar vállalatok és az állam kemény devizás kötvényeivel játszottak. Ráadásul a 2012-es évet nagyban segítette, hogy mind a kötvény-, mind a részvénypiacokon eleve két számjegyű hozamot lehetett elérni. Az OTP-nek még további alapjai is (EMDA, G10) kiemelkedő teljesítményűek.

A Concorde alapjai, például a szintén nagyon nagy és sokak által egyfajta benchmarkként is kezelt VM (Vakmajom) vagy éppen a Citadella, alacsony szórással hoznak megbízhatóan évi pár százalékos pluszhozamot. Telegdi René, a Concorde Alapkezelő Zrt. intézményi üzletág-igazgatója különösen javasolja a Concorde Hold Alapok Alapját, amely négy, egyenként is sikeres, évek óta jól működő abszolút hozamú stratégiát egyesít magában. Mivel az egyes stratégiák egymástól eltérő megközelítéssel próbálnak utat keresni a piacon, így a Concorde Holdban lévő alapok teljesítménye nem korrelál egymással. Ebből következően a különböző alapok együttes tartásával a befektetés kockázata tovább csökkenthető, az eredmény pedig - szándékaik szerint - kiegyensúlyozottabb teljesítmény mellett alacsonyabb kockázat. Ráadásul mindezt érdemi többletköltség nélkül érhetik el a befektetők, mivel az alapkezelési díj nulla.

Loncsák András elmondása szerint az Aegon olyan részvényekre és kötvényekre fókuszál, amelyek elárazottak, akár lefelé, akár felfelé. A portfóliókezelők sokszor alakítanak ki pair trade-eket, vagyis játszanak a relatív elárazottság kiegyenlítődésére. Például sokáig ilyen játék volt az Egis long és a Richter short. Ezek a pozíciók azért lehetnek sikeresek, mert ha egy piacon nincs egyértelmű trend, ezekkel akkor is lehet keresni. Loncsák András szerint a nemzetközi tőke-piacokon 2012-ben a kötvényekkel, 2013-ban pedig eddig a fejlett részvényekkel lehetett jól keresni. Előretekintve pedig a jól megválogatott feltörekvő részvényektől várható jó teljesítmény. A tapasztalatok szerint a feltörekvő piacok bétája magas szokott lenni, ez azt jelenti, hogy globális esésnél e piacok erősebben esnek, míg világméretű emelkedésnél a fejlődő világ intenzívebben emelkedik. Az MSCI World Index tartósan felfelé tart, ám a fejlődő piacok lemaradtak (értékeltségi szinten mintegy 25 százalékkal). Ráadásul, mivel a befektetők korábban megégették magukat, a pozicionáltságuk is alacsony. Különösen alulértékeltnek tűnik a kínai és az orosz piac. Természetesen a kockázatokról nem szabad megfeledkezni. A kínai tőkepiac egy olyan fekete doboz, amibe nehéz belelátni, ezért a cégekkel kapcsolatban nagy a bizonytalanság. Az orosz tőzsdének is nagyon erős a politikai kockázata, a piac nem transzparens. Loncsák András szerint mégis olyan olcsó ez a két piac, hogy amennyiben eljön az a pont, hogy a befektetői közösség újra felfedezi őket, akkor nagyon nagy lehetőség lehet bennük. Igaz, ha nem éled fel a befektetői érdeklődés, akkor a moszkvai és a sanghaji részvények továbbra is hulló kések maradhatnak.

FÜGGETLENÜL
Pillár Zsolt szerint a független alapkezelők, mint az Equilor, ezen a piacon azzal képesek hozzáadott értéket termelni, hogy ők összecsomagolhatják a legjobb alapokat, nem kell a versenyző konkurens külső termékeket sem kizárni (több sikeres alapkezelő az alapok alapja konstrukcióiban csak a saját termékeit csomagolja össze). Az Equilor Primus Alapok Alapjában a portfólióképzés nem pusztán egy egyszeri feladat, hanem sokféle és összetett paraméter figyelése és modellezése révén egy folyamatos követésről és újrasúlyozásról van szó. Pillár Zsolt szerint az 1 milliárd forint feletti vagyonú, legalább három éve működő, jó track recordot felmutató alapokat érdemes nézni, ő is ezekből válogatja össze a Primus alap portfólióját.

ALFA ÉS BÉTA
A total return alapokban két fontos hozamtermelő elem van, az alfa és a béta. Az alpha-genera¬ting arra utal, hogy a vagyonkezelő termeljen alfát, leegyszerűsítve, jó eszközválasztással piac feletti hozamot. Míg a béta a trend, vagyis az egész piac mozgását mutató szám. Befektetői oldalról érdemes lehet arra is figyelni, hogy egy vagyonkezelő nagyon mellé is nyúlhat, az abszolút hozamú alapoknál érdemes a kockázatkezelésre figyelni, sohase tegyünk egyetlen, mégoly sikeres guru szakértelmére fel mindent.

Kapcsolódó cikkek