Horváth András szerint a láncokba szervezett adócsalás nem csak az áfát eltüntető vállalkozók fogása. A volt NAV-os szerint a biztonsági őröknek munkát adó cégek is csoportokba szerveződnek, hogy elrejtsék a feketpénzeket.

Horváth András, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal korábbi ellenőrzési szakkoordinátora újabb részletekkel szolgált a hivatallal kapcsolatban nemrégiben kirobban ÁFA csalási botránnyal kapcsolatban. A Horváth a Varga Mihály által írt azon válaszlevélre tért ki főként, amelyet a nemzetgazdasági miniszter a Lehet Más a Politika által a témában hozzá intézett kérdésekre válaszol. A pénzügyi hatóságok szerint a vizsgált adatok alapján hét áruházlánc hozható összefüggésbe a visszaélésekkel, ezen a vonalon elindulva pedig mintegy 49 beszállítónál találtak problémát az elszámolásokban.

Horváth András szerint Varga Mihály, és az érintett hatóságok azonban rossz tanulságot vonnak le, illetve közvetítenek a közvélemény felé, hiszen ezek szerint az üggyel kapcsolatba hozható nagyvállalatok közvetlenül nem érintettek a botrányban, illetve bűnösségük rendkívül nehezen bizonyítható. Horváth azonban felhívja a figyelmet, hogy már csak a beszállítóknál tapasztalt hiányosságok, torzítások révén is megvan ez a szoros érintettség.

A fő probléma azonban Horváth szerint, hogy azok a multik - köztük ugyanúgy értve akár a magyar tulajdonú áruházláncokat is - olyan védelmet élveznek, melynek révén az őket illető vizsgálatok „vagy félbeszakadnak, vagy pedig el sem indulnak". „Olyan módon elfertőződött a gazdaság, és a társadalom is, hogy egy csalási kultusz alakult ki Magyarországon" - mondta Horváth András.
Mindezek politikai dilemmákat is felhoznak, hiszen pont azt a réteget érik ezek a diszkriminatív előnyök, amelyek ellen a kormány szabadságharcot hirdetett, miközben a kkv-k fölött folyamatosan ott lebeg Damoklész kardja.

„Hogy Kocsis Máté szavaival éljek, az egész parlamenti demokráciából csinálnak bolhacirkuszt ezek a magukat képviselőnek nevező emberek", mondta az eseményen szintén felszólaló, az LMP-t képviselő Vágó Gábor. Az LMP-s honatya emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az Állami Számvevőszéknek ár 2009-ben is szerepelt ellenőrzési tervezetében ezeknek a jelenségeknek a vizsgálata, azonban azóta semmilyen dokumentum ne került napvilágra semmilyen dokumentum az ügyben. Mindezek nyomán, mivel az így megkülönböztetett vállalatok nagy szerepet vállalnak a magyar exportból, a politikus szerint „nem Magyarország, hanem a csalók teljesítenek csak jobban".

Az áfa-csalási ügy egyik friss fejleményét a parlamenti vizsgálóbizottság felállítása jelenti, melynek ülésén azonban sem a napirend megszavazásához elegendő kormánypárti képviselő, sem pedig az Állami Számvevőszék beidézett elnöke nem vett részt. Horváth András szerint a botrány nyomán kialakult fokozott közérdeklődés megkívánja, hogy „autentikus válaszok szülessenek, ezeket azonban nem azoktól várhatjuk, akik eddig fedték, és védték ezt a rendszert".

Kapcsolódó cikkek