brusszel


Alapkamatokkal finomítják a gazdaságot

Figyelő Online
2013.08.30  16:11   
mail
nyomtatás
A pénzügyi válság kényszere szülte. Hatékonysága kérdéses, ám folyamatosan finomítják.
Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején könnyű volt az amerikai és az európai jegybankárok élete. Ha emelték vagy csökkentették az irányadó kamatot, akkor élénkítették, vagy éppen visszafogták a gazdaságot, tetszésük szerint. A kamatváltozások viszonylag kiszámíthatóan hullámzottak végig a bankrendszeren és a kötvénypiacokon, befolyásolták a pénz árát a gazdaságban. A 2008-as összeomlást követően azonban a központi bankok arra kényszerültek, hogy a padlóra, vagy éppen az alá nyomják le irányadó kamatukat. Csaknem 5 évvel azt követően, hogy nulla közeli kamatszintet tartottak, a jegybankárok egyre inkább elkezdtek bízni a nem-konvencionális módszerekben. Két metódus is nagy hangsúlyt kapott. Az egyik alapján nagy összegben vásároltak értékpapírokat. Az amerikai jegybank, a Federal Reserve 2009 óta vásárol államkötvényeket, vállalati papírokat és csomagban értékesített jelzálog leveleket. Ez idő alatt a Bank of England 375 milliárd font, nagyjából 585 milliárd dollár értékben vett állampapírokat. Mindkét esetben az volt a cél, hogy a kötvények ára emelkedjen, s így azok hozama vagy kamata csökkenjen. Ezzel a gazdaság számára biztosítottak olcsóbb finanszírozási lehetőséget.

Az eszközvásárlások célja a hitelek árának jelenbeli csökkentése. A másik metódus azonban a jövőre irányul. A Federal Reserve 2008-ban jelezte, hogy irányadó kamata, amely akkor 0,2 százalék alatt volt „egy jó ideig" még alacsony marad. Pár évvel később, 2011-ben már határozottabban fogalmaztak, amikor azt mondták, hogy az alacsony kamatszint 2013 közepéig „garantáltan" megmarad. 2012-ben pedig már azt kommunikálták, hogy a laza monetáris politika addig marad fenn, míg az akkor 7,6 százalékos munkanélküliségi ráta 6,5 százalékra csökken.
Ezt a módszert, a jövőre vonatkozó várakozások orientálását azóta a Bank of England és az Európai Központi Bank (ECB) is alkalmazza. Ezzel azt szeretnék elérni, hogy ha valaki hitelt akar felvenni, akkor jelenlegi és a jövőbeni várható kamatszintet is figyelembe vegye. Egy központi bank, ha elég hitelesen közvetíti, hogy a jövőbeni kamat is alacsony marad, akkor a változó kamatozású hitelek, mint például a jelzáloghitelek és a gépjármű vásárlási hitelek kamata is csökken. Sőt, még a fix kamatozású konstrukciókat igénybe vevők is megtakaríthatnak, hiszen alacsonyabb áron lesznek képesek refinanszírozni hiteleiket. Az eredmény: a beruházások és a fogyasztás is vonzóbbá válik.

A The Economist Newpaper Limited cikkét keresse a Figyelő 35-dik számában.
Kapcsolódó cikkek
© The Economist Newspaper Limited
mail
nyomtatás
címkék: alapkamatbankár

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.