Az elfogadott intézkedés elsősorban a magyar sertéstenyésztő vállalatokat és a legális importőröket hozza kedvezőbb helyzetbe, a felvásárló és húsfeldolgozó cégek likviditási helyzete pedig így javulhat. A feketegazdaság a folyamat egészében jelen van. A tipikus módszerek egyik része az áru forrását hamisította meg: a kistermelőnek fizetett 7 százalék árkompenzáció helyett 27 százalék input áfát tüntetett fel. Vagy: be nem jelentett importárut forgalmazott, mindig hamis számlával igazolva az eredetet. A másik út a fiktív export volt, amire visszaigényelték az áfát. Mindkét esetben cégláncolaton futott át az áru - legalábbis papíron -, aminek költségei és kockázatai eltörpültek a megnyert összegek mellett. Ez az 5 százalékos áfakulcs mellett már valószínűleg nem lesz jövedelmező - vélik a kutatók.

A GKI szerint a sertés-áfa csökkentése a hazai tenyésztők régi követelése. Az intézkedéshez fűzött magyarázatok fel is hívják a figyelmet, hogy a sertéshús, illetve az abból készült termékek fogyasztói ára ettől nem csökken, sőt akár emelkedés is bekövetkezhet az „adómentes" - tehát olcsó - alapanyag eltűnése miatt. A sertéságazat forgalmában 30-50%-ra becsülik a feketegazdaság arányát. Ha ezt sikerülne értelmetlenné tenni - ez az áfa-csökkentés célja - akkor a legális termelők jelentős, illegális versenyelőnyt élvező konkurenciától szabadulhatnának meg.

Az elemzés a továbbiakban kitér arra is: az elfogadott intézkedés elsősorban a hazai sertéstenyésztő vállalatokat és a legális importőröket hozza kedvezőbb helyzetbe, a felvásárló és húsfeldolgozó cégek likviditási helyzete javul. A
kistermelők a változásnak inkább a hátrányait szenvedik majd el.

A legális forgalom mellett - mint ahogy néhány esetben már a NAV feltárta - kiépült egy láthatatlan vertikum is, a feketén nevelt hízótól, az illegális importon át a szintén feketén dolgozó vágóhidakig, feldolgozókig és eladókig. Élő- és félsertést még csak el lehet látni azonosítóval, de a bontott húst, a feldolgozott hústerméket már nem. A legálisan működő integrált termelő cégek pozícióját nem igazán érinti az élősertés és a levágott egész, illetve félsertés áfájának változása, hiszen mindez cégen belüli fázis. Más a helyzet a vágással, bontással foglakozó vágóhidakon és a feldolgozóknál.

Hozzájuk ezentúl 5 százalék áfával jön be az alapanyag és 27-tel megy ki. Itt olyan rés van az input és az output között, amire - az összegzés megfogalmazása szerint - "érdemes rámozdulni". Valószínű, hogy a húságazaton belüli illegális tevékenység ide fog tolódni - állítja a GKI elemzése. Hozzátéve: "a számla nélküli kolbász-árudák, az éttermek, vendéglátóhelyek is változatlan feltételekkel jutnak hozzá a sertéshúshoz, csak annyiról kell papírt, ÁNTSZ-álló dokumentumot felmutatniuk, amennyi éppen szem előtt van". A kiépült hálózatok más ágazatokra is átállhatnak. A baromfi- és a cukorágazatban már jelzik, hogy növekvő feketegazdaságra utaló jeleket tapasztalnak - olvasható a GKI összegzésében.

Kapcsolódó cikkek