A petefészekrák korai jelei alig észrevehetők és nem jellegzetesek, gyakori a téves diagnózis vagy a késői felismerés. A daganatos statisztikák szerint petefészekrákban az ötéves túlélésre a betegek mindössze 45 százalékának van esélye, míg emlőráknál ugyanez a szám 89 százalékra tehető.

Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint az újonnan felfedezett petefészekrákos betegek száma 2010-ben 1104 volt, hazánkban ez a hetedik leggyakoribb daganattípus a nők körében. A betegség miatti halálozás a 2009-es adatok szerint 687 volt, így a hetedik helyet foglalta el a daganatos betegségek miatti halálozási sorrendben a nők körében.

Ezek a számadatok is alátámasztották a Magyar Rákellenes Liga és Ördög Nóra nevével fémjelzett Angel's Army közös kezdeményezésének szükségességét, mely a Nemzeti Rákellenes Naphoz kötődően azt tűzte ki céljául, hogy felhívja a figyelmet e betegségre.

A rendezvény fő üzenete az volt, hogy a nőknek a legenyhébb tüneteket is célszerű komolyan venni és orvoshoz fordulni annak érdekében, hogy a petefészekrákot korán fel lehessen ismerni. Körtvélyes Éva, az Egészség Hídja Összefogás Egyesület elnöke az emlőrák elleni küzdelemben 12 éven át végzett munkájáért az idén megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét, és ezen a fórumon beszélt először a közönség számára a petefészekrákkal vívott küzdelméről.

FÉLREVEZETŐ TÜNETEK
A korai diagnózis javíthatna a túlélésen, de a petefészekrák tünetei - különösen kezdeti stádiumban - olyannyira félreérthetők és jellegtelenek, hogy a korai kórisme igen nehéz. A szimptómák összetéveszthetők egyéb veszélytelen betegségek tüneteivel - különösen a gyomor-bél rendszer panaszaival. Továbbá nincs olyan egyszerű, rutinszerűen alkalmazható vizsgálat sem, mely nagy pontossággal és biztonsággal jelezné a petefészekrákot, ezért nincs mód népegészségügyi szű-résre sem. Emiatt a betegek többségénél csak előrehaladott stádiumban diagnosztizálható, amikor már nagyra nőtt a daganat, vagy más szervekbe áttéteket képzett (metasztatizált). A páciensek körülbelül 70 százaléka már III-as és IV-es stá-diumban kerül orvoshoz, ami a túlélési esélyeket rontja. A korai diagnózis érdekében fontos figyelni bizonyos tünetek ismétlődésére vagy kombinációjára, melyek a következők: ismétlődő hasi puffadás, fájdalom, szabálytalan menstruációs ciklus, étvágytalanság, fáradtság, a bélmozgások változásai, székrekedés, túlzott gázképződés, illetve abnormális hüvelyvérzés.

A diagnózis módszerei országról országra változnak, de alapvetően minden panaszos betegnél nőgyógyászati vizsgálat történik. Ha bármilyen gyanú felmerül, a következőket javasolt elvégezni: vérkép, melyben egy bizonyos fehérje (a CA-125) emelkedett értékét is figyelni kell, MR- (mágneses rezonancia-) vagy CT- (számítógépes rétegfelvétel-) vizsgálat a hasról és a kismedencéről, valamint az ultrahangvizsgálat.

A BETEGSÉG STÁDIUMAI
A betegség állapotát, előrehaladottsági fokát stádiumokba soroljuk. Ez segít az adott beteg legmegfelelőbb kezelésének kiválasztásában is. A stádiumokat a Nemzetközi Szülészeti és Nőgyógyászati Szövetség (FIGO = International Federation of Gynecology and Obstetrics) határozza meg.

Korai stádium (I-es és II-es) esetén a daganat a kiindulási helyére korlátozódik, nem képez áttétet sem a környéki nyirokcsomókban, sem a test bármely más részén. Ebben a korai szakaszban a tumor sikeres eltávolítása esetén lehetőség van a végleges gyógyulásra. Későbbi stádiumokban (III-as és IV-es) a daganat a kiindulási helyről túlterjed, szóródik a környéki nyirokcsomókba vagy távoli szervekbe (metasztatizál). A késői szakaszokban sokkal rosszabb a prognózis.

A kezelési lehetőségek a betegség stádiumától függenek, és a következő változókat veszik figyelembe: a daganat mérete, helye, a szóródás mértéke és a beteg fizikai állapota. Mostanáig a petefészekrák kezelési lehetőségei a műtétre és a kemoterápiára korlátozódtak. Az operáció során arra törekszünk, hogy a daganat legnagyobb részét eltávolítsuk.

Ezt debulking (bulk = tömeg, massza) vagy cytoredukciós (sejtszámot csökkentő) műtétnek is nevezik. Legtöbb esetben kétoldali petefészek-eltávolítás (bilateralis oophorectomia) és méheltávolítás (hysterectomia) történik cseplesz rezekcióval. Olyan fiatal nőknél, akiknél meg akarjuk tartani a termékenységet, csak az érintett petefészek eltávolítása történik, és a méh is marad. Ilyen beavatkozásra azonban csak kivételes és válogatott esetekben van lehetőség. Korai stádiumban az operáció önmagában is elégséges lehet, de előrehaladott esetekben a debulking műtétet kemoterápiának kell követnie.

Az operációt követő kemoterápiát első választású (first-line vagy front-line) kezelésnek nevezzük, és egy platina, valamint egy taxán kombinációjából áll (rendszerint carboplatint és paclitaxelt kombinálnak). A petefészekrák rendszerint jól reagál a kemoterápiára, de az esetek többségében a daganat kiújul, melynek következtében a betegek mintegy fele belehal betegségébe 5 éven belül.

Az előrehaladott petefészekrákos páciensek kezelésére 15 év után egy új, hatásos biológiai terápia jelent meg, melyet a kemoterápiával együtt adnak a kezelés kezdetén, ezt követően önmagában folytatják a gyógyszer adagolását.

Május 8-án, a petefészekrák világnapján 17 ország 26 petefészekrák ellen harcoló szervezete - közöttük a Magyar Rákellenes Liga is - együttesen hívja fel a figyelmet a betegség tüneteire és a megelőzés, valamint a korai felismerés fontos-ságára.

Kapcsolódó cikkek