brusszel


Bajban az egészségügy

Figyelő Online - Perner Ferenc sebészprofesszor
2013.05.30  07:24   
mail
nyomtatás
Sok évtized alatt a legalsó szintekre süllyesztették Magyarországon az egykor világhírű orvoslás rangját, ezrek fordítanak hátat az országnak. Változtatás híján káosz lesz a betegellátásban.
Elfogynak a szakemberek a kórházakból, amit a kormány erőfeszítései legfeljebb mérsékelhetnek, a negatív folyamat visszafordítása konszenzust sürget. Így vélekedik a fél évszázados klinikai és vezetői gyakorlatot a háta mögött tudó Perner Ferenc sebészprofesszor annak kapcsán, hogy a Richter Gedeon gyógyszercég országos bizalomkampányt indít a magyar szakemberek, a magyar gyógyszerek megbecsüléséért. „A világ minden táján válságban van az egészségügy, hiszen az életkor megnyúlása és az életminőség javulása költségessé és bonyolulttá tette az ellátást, jelentősen megváltoztatta a tradicionális orvos-beteg viszonyt" - állítja az első hazai vesetranszplantációt végzett klinikus.

FOGYÓBAN A SZAKEMBEREK
Perner Ferenc ugyan hosszabb-rövidebb időre, elsősorban az új sebészeti eljárások elsajátítása érdekében, elszegődött a világ neves klinikáira, de az ott tanultakat aztán idehaza alkalmazta. Az ő története ma már ritkaságszámba megy, a külföldre távozó orvosok ugyanis, még ha a visszatérés szándékával is indulnak, legtöbbjük később maga után viszi a családját, vagy a határon túl alapítja azt meg.



A gyógyítás szervezettségének javításában is lát feladatot Perner Ferenc. „Igazán csak az infarktus- és a stroke- (gutaütés-) ellátás jól szervezett a hazai egészségügyben, az elmúlt években létrehozott sürgősségi kórházi osztályok jelentős részében azonban nincs megfelelő szakembergárda. Lenne javítanivaló a beavatkozások finanszírozásán. A személyzet túlterhelt, nagy a fluktuáció. De lenne mit javítani az emberek egészségtudatán is, hiszen egyáltalán nem olyan termé-szetes, hogy aki „tönkrealkoholizálja a máját, annak járjon a 16 millió forintos májátültetés".

Összetett kórról van szó, de a legsúlyosabb a bizalomvesztés. Sok-sok évtized alatt sikerült a legalsó szintekre süllyeszteni Magyarországon az egykor nagy tisztelettel övezett orvoslás rangját, de akik ezt tették, nem számoltak a bumerángef-fektussal. „Ma már sok beteg az itthoni orvosok tanácsa ellenére drága pénzen, külföldön keresi a gyógyulást, aztán hazajön meghalni" - mondja a professzor, aki védi a magyar mundér becsületét, bár ő is tisztában van azzal, hogy az orvoslás itthon már nem tartozik a népszerű szakmák közé.

„Bízunk a hazai, megbecsülést érdemlő szakértelemben és annak elfogadtatásában" - mondja Bogsch Erik. A Richter-vezér hozzáteszi: meg kell teremteni a hazai orvoslásba, az itthoni gyógyszerekbe vetett bizalmat, mert mindkét szakma tradicionálisan világhírű volt és az ma is. A vezérigazgató a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnökeként is mondja: „Kötelességünk az orvosok és gyógyszerészek itthon tartása." És fontos lenne a ha-zánkban gyártott orvosságoknak a jogszabályok tiszteletben tartása melletti preferenciája. A vezérigazgató tisztában van a gazdaság állapotával, de úgy látja, hogy a társadalombiztosító (tb) által időről időre meghirdetett vaklicit során egyre több hazai orvosság kerül le a tb-listáról, mert kiszorítják onnan az olcsó távol-keleti patikaszerek.

„A hatályos jogszabályok szerint a gyógyszerész kötelessége, hogy az orvos által felírt készítmény kiváltásakor helyettesíthetőséget ajánljon a betegnek" - mondja Zolnay Kriszta szegedi gyógyszerész. Lenne mit javítani a gyógyítás e frontján is, hiszen azt tapasztalja, hogy a betegek nehezen váltanak gyógyszert, és ha mégis rákényszerülnek, sokan nem szedik be az ismeretlen gyártó piruláit. Felmérések 40 százalékra teszik azok arányát, akik egy év után abbahagyják a terápiát.

NINCS KONCEPCIÓ
A Richtert irányító Bogsch Erik a gyárat alapító Richter Gedeon 1930-ban az akkori illetékesekhez intézett mondatát idézi: „Kérjük, hogy világviszonylatban is bevált készítményeinket a hasonló külföldi praeparatumokkal szemben előnyben részesíteni szíveskedjen." Hozzáfűzi azonban, hogy kell a verseny a gyógyszerpiacon, és nem is kérdés, hogy egyértelműen megvan a helye a terápiában a nem itthon gyártott készítményeknek is. Ugyanakkor elengedhetetlen a hosszú távú gondolkodás, az iparpolitikai koncepció.



A kormányzat próbálja tömögetni a lyukakat az egészségügy zsákján, az idei költségvetésben például nem csökkentették a tervezett mértékben az OEP gyógyszertámogatásra fordítható kasszáját. A napokban pedig 30 milliárd forint béreme-lést jelentett be Szócska Miklós államtitkár. A 10-40 ezer forintos emelést szeptemberben, januárig visszamenőlegesen kapja meg több orvos és szakdolgozó.

Az alacsony keresetek mellett a legtöbb helyen rosszak a munkafeltételek is. És nemcsak a biztosító által korlátozott gyógyítási volumenkorlát, de a betegekre fordítható időhiány is frusztrálja az orvosokat. „A szabad orvosválasztás is kétarcú, hiszen a választásra csak a pénzes betegnek van módja. Hol van itt a szolidaritás? " - veti fel Perner Ferenc. Ha pedig az állami intézményben választ a beteg, joggal tehető fel a kérdés: milyen jogon és ki finanszírozza azt? És csak az ismertség vagy a paraszolvencia a vezérlő elv? Egyáltalán, ki ellenőriz? Számos, válaszra váró kérdés, ami feszíti az orvosokat is, és amin segítene, ha végre fölvállalná a politika az egészségbiztosítási járulék fejében elvárható gyógyítási csomag meghatározását.

„Amíg régebben protekcióval el lehetett intézni egy-egy kórházi beavatkozást, ma már ez sem megy. Ezen mindenkinek el kellene gondolkodni" - szögezte le a mindannyiunk által tapasztalható magyar gyógyítási valóságot a 112 éves múlttal büszkélkedő Richter vezére. Sokan tehetetlenségükben csak sopánkodnak a magyar szürkeállomány elvándorlása miatt, és vannak egymástól elszigetelt próbálkozások. A Magyar Tudományos Akadémia például pár éve meghirdette a Lendület programot, amelynek segítségével a különféle szakmák prominenseit, köztük gyógyszerkutatókat és orvosokat próbálnak hazacsábítani, mind nagyobb sikerrel. Az egészségügyért felelős államtitkárság pedig különféle pályázati pénzekkel is próbálkozik, de az ágazat átfogó konszolidációja nélkül csak a nagyobb lyukakat képes betömni. Ám érdemes megfontolni Bogsch Erik szavait is: „A pénz alapvetően fontos, de nem csak az számít. Ha az orvos, az ápoló és a gyógyszerész nem tud nyugodtan dolgozni, abból káosz lesz."

mail
nyomtatás

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.