Valamivel több, mint 14 milliárd forintot veszítenek idén a költségvetési szervek a pénzügyi tranzakciós illetéken. Ettől az állam végső soron nem jár se jobban, se rosszabbul, mivel a költségvetési fejezetek illetéke a központi költségvetésen keresztül az állami feladatok ellátására megy el.

Az egyes fejezeteknél azonban komoly forrásvesztést jelenthet az új közteher. A Figyelő Online által a Magyar Államkincstártól megszerzett összeállítás alapján a legtöbb illeték az Emberi Erőforrás Minisztériumánál jelentkezik, a Balog Zoltán vezette tárca decemberig várhatóan 3,1 milliárd forintot lesz kénytelen betolni a költségvetésbe.

Még egy fontos információ kiderül a listából, illetve az ahhoz fűzött magyarázatból: a költségvetési fejezeteknél keletkezik a Magyar Államkincstár által fizetendő pénzügyi tranzakciós illeték 20-21 százaléka. Ebből kiindulva könnyen kiszámítható, hogy idén az állam 70 milliárd forinttal járul hozzá az illetékbevételekhez, a többi a magánszektorból folyik be. Tekintetbe véve az idei, 301 milliárdos bevételi tervet, a cégeknek, magánszemélyeknek tehát 231 milliárd forintot kell bankjaikon keresztül befizetniük, hogy teljesüljön a terv. Ez így persze nem pontos, a jog szerint természetesen maguk a pénzintézetek az adóalanyok. De sem az illeték januári bevezetésekor, sem az augusztusi, négy részletben megállapított pótlólagos befizetéskor - ami a kincstárat már nem terheli - nem csináltak titkot belőle a pénzintézetek, hogy a számlák tulajdonosaira terhelik az illetéket a költségek emelésével.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezető helyét egyebek mellett a tárca nagy létszáma, illetve kiterjedt tevékenysége - ide tartozik az egészségügy, a szociális ügyek, a kultúra, az oktatás és a sportpolitika - magyarázza. Az EMMI-nek idén várhatóan 3,103 milliárd forint illetéket kell majd lerónia. Ennél nagyságrendekkel kisebb, 907 millió forint befizetése vár a Honvédelmi Minisztériumra, amivel a minisztériumok között a második helyet foglalja el a listán. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium harmadikként 877 millió forintot tehet hozzá idén az illetékbevételekhez. A tárcák közül a legkevesebb kiadás a Külügyminisztériumot terheli, innen 100 millió forint folyhat be idén.

A szélesebb értelemben vett költségvetést vizsgálva azonban az EMMI után nem a honvédelmi tárca következik, hanem a Nemzeti Foglalkoztatási Alap. Ez annyiban meglepő, hogy a kormányzati kommunikáció a foglalkoztatás bővítését prioritásként kezeli, eközben az erre szolgáló háttérintézmény kiemelt illetékfizetőnek számít. A munkaerőpiac feltámasztását, a munkahelyvédelmi, képzési programok támogatását ellátó alapnak 1,485 milliárd forintjába kerül a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése.

Az Országgyűlésnek is vannak olyan pénzügyi műveletei, amelyek után illetéket kell leróni. A parlament működtetése után 559 millió forint illetéket számol fel az állam. A Köztársasági Elnökség sem ússza meg a befizetést, Áder János hivatalának 1,2 millió forintjába kerül az idén született sarc. Orbán Viktor háttérhivatala, a Miniszterelnökség 50 millió forintot hoz a költségvetésnek illetéksoron.

Mindezek nem végleges számok, a kincstár a szeptemberig befizetett illetékek alapján vár ekkora bevételt a fejezetektől. Eltérést az okozhat, ha a hátralévő időszakban a kormány, illetve a parlament újabb előirányzatok átcsoportosításokról határozna, vagy olyan nagy összegű bevétel folyna be valamelyik fejezethez, amellyel eddig nem számoltak.

A következő évben várhatóan nem lesznek nagy átrendeződések a költségvetési szervek között, várhatóan újra az EMMI lesz a legnagyobb illetékfizető. A kincstár becslése szerint a hatályos jogszabályi környezetben jövőre átlagosan 18 százalékkal több illeték folyhat be a költségvetési fejezetektől, mint amennyi idén várható. Ez alapján 16,9 milliárd forinttal lehet számolni, így - amennyiben 2014-ben is 20 százalék körül marad a költségvetési fejezetek részesedése a kincstár teljes illetékkötelezettségéből - az állam 82-83 milliárd forintot vállalhat magára az összes tranzakciós illetékbefizetésből. A 2014-es költségvetési törvényjavaslat szerint 269,4 milliárd forint lesz az illetékbevétel, ebből tehát az állam részesedése 30-31 százalék lehet. Idén a kincstár számai alapján 23-24 százalék jön ki.

E kalkuláció szerint úgy csökken tehát a magánszektorra jutó illetékbefizetés a következő évben, hogy augusztustól emelkedtek az egyes tranzakciókra megállapított illetékmértékek, melyek a cégeket, állampolgárokat ugyanúgy sújtják, mint a költségvetési szektort. Az, hogy mégis kisebb befizetést vár tőlük a kormány, annak a beismerése, hogy a tranzakciók visszafogásával reagálnak az érintettek a növekvő költségekre.

Kapcsolódó cikkek