brusszel


Beelőztek - Hova tart a Tencent

E-kereskedelem
Figyelő Online
2013.09.27  11:03   
mail
nyomtatás
Vajon a Tencent a világ egyik legnagyobb internetes vállalkozása? Hát, van tere a szkepszisnek. A kínai közösségi média- és online játék oldal nagyjából úgy indult, mint a többi helyi netes cég: a nyugati sikert próbálta meg leutánozni. A QQ nevű chat szolgáltatása például az izraeliek által az amerikai AOL-nak fejlesztett ICQ klónja. A globális internetes óriáscégekkel, mint például a Googlelel és a Twitterrel szemben a Tencent továbbra is a védett hazai pályán tevékenykedik.
A vállalkozás tőzsdei kapitalizációja a múlt héten először lépte át a bűvös 100 milliárd dolláros határt. A Facebook, a világ legnagyobb online közösségi oldala is néhány hete érte el ezt a szintet, így jogos a kétely: vajon ér ennyit a kínai cég? Ugyanakkor az is igaz, hogy a Tencent árbevétele és nyeresége egyaránt meghaladja a Facebookét. Az idei első félévben a kínai vállalat 4,5 milliárd dollár árbevétel után 2,5 milliárd dollár bruttó nyereséget mutatott ki. A Facebook forgalma azonban csak 3,3 milliárd, profitja pedig 935 millió dollár volt.
A Boston Consulting Group nevű tanácsadó cég egy múlt heti elemzése szerint a Tencent részvények hozama, az árfolyam emelkedés és az osztalék összege, a legmagasabb volt a világon a 2008-2012-es időszakban. Meghaladta az összes multiét, így az Amazonét, sőt még az Apple-ét is.

A kínai vállalkozás egész egyszerűen jobb üzleti modellt épített fel, mint nyugati szektortársai. Számos internetes vállalkozás arra hajt, hogy minél szélesebb ügyfélkört szerezzen. Minél több ember az ő keresőprogramját, vagy közösségi felületét használja. Ha ez megvan, akkor a felhasználók számát megpróbálják pénzre váltani, túlnyomó részben a hirdetéseken keresztül. Erre a Google tankönyvi példa. Más cégek az e-kereskedelemből próbálnak meg minél több pénzt kisajtolni. Ám a nagy árbevételű, de szerény profitot kimutató Amazon példája azt mutatja, hogy ez bizony nehéz kenyér.

A Tencent hasonló utat járt be. A QQ-t körülbelül 800 millió ember használja. A WeChat elnevezésű közösségi applikáció, amely kezdetben az amerikai WhatsApp-ra hasonlított - pár száz millió felhasználóval rendelkezik. A nyugati riválisokhoz képest az a nagy különbség, hogy a kínai cég ezeket a felületeket online játékok és egyéb, az árbevételt növelő eszközök terjesztésre használja fel. Aztán ha egyszer a felhasználók már rászoktak a játékokra, akkor a szolgáltató arra ösztönzi őket, hogy az azokhoz kapcsolódó többletszolgáltatásokért fizessenek. Ilyen lehet például egy játékban mondjuk egy különleges fegyver, egy avatárhoz tartozó divatos ruha, vagy egy online VIP szoba. A szektortársak meg továbbra is a hirdetésből várják a bevételt. A Fathom China nevű elemzőcég becslései szerint a Tencent árbevételének 80 százaléka származik ilyen típusú szolgáltatásokból.

Az idén a kínai e-kereskedelem árbevétele meghaladja az amerikai szintet. Kína lett a legnagyobb okostelefon piac. Ez azt jelenti, hogy hamarosan a legnagyobb úgynevezett m-kereskedelmi, mobil-kereskedelmi piac is lesz.
Az m-kereskedelemben a Tencent legnagyobb versenytársa Kínában a Baidu, amely úgy lehetett a legnagyobb kereső szolgáltató, hogy a kormány elnyomja a Google-t, valamint az Alibaba nevű, hamarosan a tőzsdére lépő e-kereskedelmi szolgáltató. Mindhárom vállalkozás felvásárlások révén próbál meg piacvezetővé válni. A befektetők leginkább azon aggódnak, hogy vajon mennyibe is fog kerülni ez a fegyverkezési verseny.

Az Alibaba 300 millió dollárt fektetett az online térképeket fejlesző AutoNavi-ba, és csaknem 600 millió dollárt a Sina Weibo-ba, ami gyakorlatilag a kínai Twitter. A Baidu még ennél is tovább ment, amikor 1,85 milliárd dollárt költött a 91 Wirelessre, Kína harmadik legnagyobb okostelefon alkalmazásokat kínáló áruházára, valamint 370 millió dollárt fektetett be a PPS nevű online videó cégbe.
Kapcsolódó cikkek
válassz
mail
nyomtatás
címkék: Tencent

Hozzászólások

Le Pen az EU-s népszavazásról

Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.

Megszavazták a "CEU-törvényt"

A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

Újabb vizsgálat tárgya a Hungast

Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.

Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő

A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.



A medve bőrére

A Moszkva által elrendelt élelmiszer-behozatali korlátozás Putyinra üthet vissza.

A csőd nem jó megoldás

Cristina Fernández elnök szerint a mostani államcsőd más, mint a többi. Több szempontból sincs igaza ebben.

Izraeli háború: az egész térség borulhat

A rombolásnak sem az izraeli, sem pedig a palesztin hatóságok nem akarnak véget vetni.

Lángba borulhat a Közel-Kelet

Négy brutális gyilkosság nyomán katonai konfliktus tört ki ismét a Közel-Keleten.

top200