A Széchenyi Tőkealap (SZTA) olyan privát gazdasági társaságokkal, vagy kockázati tőkealap-kezelőkkel kíván együttműködést kialakítani, amelyek legalább 50 millió forintnyi saját forrással rendelkeznek és azt 2015 végéig kívánják hazai kis és közép-vállalkozásokba fektetni. Mivel a közös befektetések során a partner aktivitása - a cégek előzetes felkutatása, értékelése, a befektetés előkészítése - nagy hangsúlyt kap, így fontos szempont az erős szakmai háttércsapat és tapasztalat megléte. „A befektetési célpontok kiválasztásában a partnereké lesz a kezdeményező szerep. Az Alap az általuk elvégzett, pozitívan lezárt előzetes átvilágítást követően vizsgálja meg a cégeket és dönt a befektetési lehetőségről. A közös befektetés előnye, hogy a partnerek révén kiterjeszthetjük aktivitásunkat, hatékonyan kihelyezve a rendelkezésre álló forrásokat. A befektetőtársak számára pedig értéket teremt, hogy a befektetés kockázatait megoszthatják egy kisebbségi tulajdonban lévő partnerrel. A keretszerződés nem jelenti azt a kötelezettséget a privát fél részéről, hogy biztosan befektet az SZTA-val egy bizonyos összeget, csupán a lehetőséget és a kereteket adja meg az együttműködésre"- összegezte Csuhaj V. Imre az Széchenyi Tőkealap elnök-vezérigazgatója (képünkön).






A magánbefektetők tapasztalataira és forrásaira is építve az elért kis és közép-vállalati kör számottevően kibővülhet. A vállalkozások számára is előnyt jelenthet, hogy nagyobb tőkeforráshoz férhetnek hozzá, egy, vagy több lépcsőben. Egy társaság a befektetőktől összesen akár 2,5 millió euró értékben tud tőkét bevonni, ami már nagyon jelentős léptékű fejlesztést tesz lehetővé egy kkv számára. Ebből az összegből 750 ezer eurót biztosíthat a kisebbségi tulajdonban maradó SZTA, a többit pedig a magánbefektető partner. Az európai Unió engedélye kiköti, hogy az Alap a befektetés során megvalósuló teljes tőkeemelés legfeljebb 70 százalékát finanszírozhatja, a befektetési időtáv pedig 3-7 év közötti periódus lehet. A tőkebevonás ezen formájával azok a legalább kettő éve működő, közvetve vagy közvetlenül a közeljövőben 25 főt foglalkoztató hazai cégek élhetnek, amelyek árbevétele nem haladja meg az évi 6 millió eurós küszöböt. A Magyarország hét régiójában befektethető 14 milliárd forintos SZTA pénzalapból még közel 10 milliárd forint áll rendelkezésre, a keretszerződések alapján a partnerekkel közösen az Alap 2015 végéig hajthat végre befektetéseket. Az SZTA elsősorban a hagyományos iparágakban fektethet be tőkeemeléssel, csupán a mezőgazdasági, eladási célú ingatlanfejlesztési vagy kereskedelmi területre fókuszáló cégekben nem szerezhet tulajdonrészt, emellett a tőkebevonás nem szolgálhat hitelkiváltási célokat.

A tőkebefektetésekhez kapcsolódó magasabb kockázatot igyekszik ellensúlyozni és a magánbefektetők részvételét ily módon is ösztönözni az EU által lehetővé tett részleges veszteségátvállalási, illetve hozameltérítési lehetőség. „A feltételrendszer ösztönzi az eredményes együttműködést, hiszen a referenciahozam feletti értékből a magánbefektető tulajdonrészénél magasabb arányban is részesedhet. Emellett az adott befektetés 10 százalékáig, illetve az Alap által befektetett tőke legfeljebb 15 százalékáig a veszteséget az SZTA magára vállalja"- emeli ki Csuhaj V. Imre. „A magánbefektetők előzetes érdeklődése mellett kiírt felhívás alapján egy-két hónap múlva már látjuk, hogy mely partnerekkel tudunk elsőként együtt dolgozni a következő két év során, és megszülethetnek az első befektetési döntések is. Hangsúlyozzuk azonban, hogy az együttműködés kialakítása folyamatos, nem zárt határidőkkel működő pályázati rendszer. Amíg tart az SZTA kerete, bármikor köthetünk együttműködési megállapodást."

Kapcsolódó cikkek