Az idén nyáron az Egyesült Államokba látogatók azt tapasztalhatták, hogy pénzük bizony kevesebbet ér, mint korábbi látogatásaik alkalmával. Az amerikai fizetőeszköz árfolyama az idén is számos devizával szemben erősödött. A nyaralási szezon így kissé költségesebb lett. Az erősödő dollár ritka jelenség. Az 1980-as és az 1990-es évek kitörései pusztán átmeneti eltérések voltak egy átfogóbb gyengülési trendtől. A dollárt 40 éve szabadították ki a Bretton Woods-i rendszer fogságából. Azóta többnyire mérséklődött az árfolyama a gazdagabb országok devizáival szemben. Mostanában azonban egyre több elemző gondolja úgy, hogy ideje egy hosszabb izmosodási szakasznak.

Az optimizmusra kapásból kínálkozik magyarázatként az, hogy az amerikai jegybank, a Federal Reserve jelezte: szeptembertől csökkenti havi kötvényvásárlásai összegét. Ez azt jelenti, hogy lassul a pénznyomtatás tempója, kevesebb dollárt bocsátanak ki. Ha csökken a kínálat, akkor elvben emelkedik az ár, az árfolyam is. A válságot követő harmadik nagy amerikai pénzpumpa megszűnésének lehetősége máris felnyomta a hosszú távú kötvények hozamait. A tíz éves amerikai papírok hozama 2,6 százalékra emelkedett a májusi 1,6 százalékról. Ezzel párhuzamosan a tőke elkezdett az Egyesült Államokba vándorolni a világ kockázatosabb részeiről. A dollár erősödésének vannak azonban mélyebb okai is. Ezek az amerikai gazdaság helyzetében keresendők. A bankokból kisöpörték a rossz jelzáloghiteleket. A lakáspiac éledezőben van. A munkahelyek száma stabilan emelkedik. Júniusban például 195 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, s ez nagyjából megegyezik az idei havi átlaggal. A GDP növekedése ugyan visszafogott, ám a várakozások szerint enyhén gyorsulhat, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint jövőre 2,7 százalékra. Ezt gazdasági fellendülésnek azért aligha lehet nevezni. A világgazdaság többi nagy csomópontja, így például Japán vagy Nagy-Britannia azonban még ekkora növekedésben sem reménykedhet. Az eurózóna továbbra is recesszióban csücsül.

A The Economist Newspaper Limited cikkét keresse a Figyelő 29-dik számában.

Kapcsolódó cikkek