A legfontosabb gazdasági szereplőkkel szeptember óta folytatott tárgyalások alaptézise az volt, hogy a magasabb bérek nagyobb növekedést eredményeznek. A deflációs évtized végleges lezárása érdekében vetették be az „Abenomics" néven ismertté vált gazdaságpolitikai gyakorlatot, hogy a 2000 óta átlagosan évi 0,8 százalékkal eső béreket stabilizálják.

Miközben a többi országban a válság dacára is átlagos béremelkedésről beszélhetünk, addig Japánnak esélye sem volt tartós növekedési pályára állni csökkenő bérek mellett. Mindeközben nemzetközi színvonalra sikerült emelni a Japán cégek tőkeellátottságát is, ami a 15 évvel korábbi súlyos lemaradáshoz képest forradalmi eredmény - a Japán adatoknak közel másfélszeresét tudták produkálni az európai és amerikai vállalatok. Az Abenomics legkiemelkedőbb eredménye azonban még ezen is túlmutat: az ország kollektív öntudatát keltette újra életre.

A modell első két pillére (domináns monetáris és rugalmas fiskális politika) mellett a legfontosabb kérdés az volt, milyen hatékonysággal sikerül ösztönözniük a nem állami beruházásokat, azaz helyreállítani az ország hosszú távú növekedési kilátásait.

Ezt a célt szolgálja Japán részvétele a Csendes-óceáni Partnerségről (szabadkereskedelmi övezet) való tárgyalásokon is. Az ország vezetése valamennyi lehetőséget megragad annak érdekében, hogy a vállalati profitabilitást és a bérmozgásokat összehangolja, hiszen ez a makrogazdasági alapja annak, hogy a beruházások és a háztartási fogyasztás dinamikája magával ragadja a termelést és ezzel tartósan felszámolja a deflációs veszélyeket.

Az előzmények a 80-as évek Hollandiájáig vezetnek, ahol a foglalkoztatás biztosítása zálogának a súlyos infláció okozta károk társadalmi megosztását látták. Ennek intézményesült formája a 82-es Wassenaar Megegyezés. Hasonlóan erős társadalmi hátszél mellett gyakorlatilag a komplementerét hajtja most végre Japán, ahol a béremelések végett fog össze a gazdaságpolitika a legfőbb foglalkoztatókkal. A vállalati szinten máris adaptált fordulatot egy 5 trillió jen összegű fiskális stimulus támogatja, így Japán gazdasága minden bizonnyal egy tartós növekedési periódus elején áll.

Shinzo Abe Japán miniszterelnöke.

Kapcsolódó cikkek