Stagnáló árbevételről, és csökkenő nyereségről számolt be hajnalban közzétett második negyedéves gyorsjelentésében a Mol. Az olajipari társaság forgalma az április és június közötti három hónapban 1320 milliárd forintra rúgott, ami szinte hajszálra megegyezik az előző esztendő hasonló időszakában mérttel. Az ágazatban kiemelt figyelemmel kísért, egyszeri tételek nélküli és készletátértékelési hatástól tisztított EBITDA (adó és kamatfizetés, tőketörlesztés, és amortizáció előtti eredmény) ugyanakkor számottevően csökkent: a 111,5 milliárdos tényadat bő negyedével marad el a tavalyitól.
A gyorsjelentés tanulsága szerint az alacsonyabb eredmény elsősorban az upstream (kutatás-kitermelés) üzletág gyengébb hozzájárulásával magyarázható, a downstream (feldolgozás és kereskedelem) és a gáz divíziók ugyanakkor az előző negyedévihez hasonló eredményt szállított. Az upstream üzletágban az alacsonyabb olajár, az ennek megfelelően csökkenő átlagos realizált szénhidrogén ár (negyedéves összevetésben 9 százalékos volt a csökkenés) és a tovább hanyatló termelés voltak azok a tényezők, amelyek negatívan befolyásolták az eredményességet.

A downstream üzletágban a szezonális okokból erősebb termékkereslet és értékesítés ugyan pozitívan hatott a nyereségre, ezt a hatást azonban nagyrészt ellensúlyozták a romló külső körülmények, úgymint a csökkenő motor benzin termék marzsok, a szűkülő Brent-Ural jegyzésárkülönbség és néhány nem tervezett finomítói leállás.
Bár a piac az eredményeket inkább pozitívan fogadta (a részvények jegyzése másfél órával tőzsdenyitás után enyhe emelkedést mutatott), elemzők szerint a Mol kilátásai jelenleg nem túl kedvezőek. A szakértők többsége ugyanis úgy véli, hogy a hazai olajipari társaságnál a következő néhány évben az egyetlen tényleges növekedési faktor a horvát leányvállalat, az INA kutatás-kitermelés üzletága lehet, a horvát kormány, és a Mol közötti vita azonban ezt jelentősen visszavetheti. Sokat elárul, hogy INA üzemi eredménye a negyedév során ugyan nyereségbe fordult, a horvát leány megfelelő működése esetén azonban a társaság hozzájárulás a Mol profitjához jóval magasabb is lehetett volna. A cég alacsony hatékonyságú finomítói 7 milliárd forinttal rontották a Mol feldolgozás-kereskedelem üzletágának eredményét, míg az INA gázkereskedő cége 5,9 milliárdos veszteséget termelt.

További részleteket a Mol-INA ügy hátteréről a Figyelő 33-dik számában olvashat.

Kapcsolódó cikkek