Az energiapiaci lobbi és a hibás szabályozói magatartás a valódi forrásai a világgazdasági válságnak - állítja a Journal of Economic Perspectives legutóbbi számában Brian Wright, a Berkeley közgazdász professzora. Tanulmányából kiderül, hogy a 2005-ös árupiaci áremelkedés egy összehangolt beavatkozás eredménye volt, pontosabban a Bush-adminisztráció kétpárti támogatását élvező etanollobbié, nem pedig egy hibás monetáris politikáé -
olvasható az Uneasy Money összefoglalójában.
Eddig nem találtak magyarázatot a gabonapiacok rendhagyó ármozgásaira, kiváltképp a 2004 óta megfigyelhető éles emelkedésre, azonban Wright és szerzőtársai megmutatták, hogy ezek az anomáliák megmagyarázhatóak, hogyha figyelembe vesszük a gabona tárolásának szerepét, illetve helyettesíthetőségét. Fejlett modellezési technikáikkal Wrighték bebizonyították, hogy az eddig megmagyarázhatatlannak vélt 2005 utáni gabona áremelkedés amiatt következett be, hogy jelentősen megnőtt a bioüzemanyagok iránti kereslet. Ennek a keresletnövekedésnek az okai a - a tetteik környezeti és disztribúciós következményeit egyáltalán nem ismerő - gazdag országok által az utóbbi években hozott törvények, melyek engedélyezik, sőt megkövetelik a gabona és az olajos magvak növekvő mértékű felhasználását, és ezekből bioüzemanyagok előállítását.
A 2004-es események hatására óriási mértékű vagyontranszfer következett be a nagybirtokosok, a mezőgazdasági beszállítók és a bioüzemanyag-gyártók javára. A folyamat vesztesei egyértelműen az alacsony jövedelműek voltak, akik fizetésüknek így még nagyobb részét voltak kénytelenek élelmiszerre fordítani.
Ez a konklúzió lesújtó képet ad az utóbbi évtizedben folytatott bioüzemanyag politikáról, mely egyaránt elszegényítette a fejlett és a fejlődő világ lakosait. Mindebből előnyt csupán néhány gazdag földbirtokos és bioüzemanyag-kereskedő látott. Wrighték kutatása kimutatja, hogy a 2005-ös áremelkedés az árupiacon egy összehangolt beavatkozásnak köszönhető, melyet hevesen támogatott számos, magát a szabad piac elkötelezett hívének tekintő szereplő is, akik a fosszilis üzemanyagokkal szemben bizonyos érdekeket szolgálva a bioüzemanyagokat támogatták, mint például az etanolt.
Felmerül a kérdés, hogy ez mégis hogyan okozhatta a 2008-as gazdasági világválságot. A válasz egyszerű. A FED monetáris testülete, a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság miután 2008 márciusában 2 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat a 2007 decemberében kezdődő lejtmenet miatt hét hónapon keresztül nem volt hajlandó azt tovább csökkenteni. Még annak ellenére sem, hogy 2008 harmadik negyedévében rohamos szűkülésnek indult a kitermelés, és nőtt a munkanélküliség. Miért hagyta a FED figyelmen kívül a gyorsan romló gazdaságot szinte az egész 2008-as évben, még három héttel a Lehman Brothers összeomlása után is? Azért, mert a FED minden figyelmét a drasztikusan emelkedő árupiaci áraknak szentelte, mert az inflációs várakozások elszabadulásától tartott - azonban Wright véleménye szerint az inflációs várakozások már 2008 nyarán elszálltak.
Az ausztrál származású Brian Wright a Harvardon szerezte meg Ph.D. fokozatát, majd tanított a Yale-en. Jelenleg a kaliforniai Berkeley Egyetemen a Mezőgazdasági és Erőforrásgazdálkodási Tanszék vezetője.