Ukrajna számos brüsszeli elvárást teljesített, vagy a teljesítés közvetlen közelébe került, így például kidolgozta az ügyészség politikai függetlenségét megerősítő, illetve a választási szabályokat a jogállamisági követelményekkel összhangba hozó törvényeket.

Nem született azonban mindeddig áttörés abban a kérdésben, amelyet "a szelektív igazságszolgáltatás beszüntetésének" neveznek. Az unió ugyan általános érvénnyel, elvi szinten veti fel a problémát, de gyakorlatilag az a tétjei, szabadon távozhat-e németországi gyógykezelésre Julija Timosenko bebörtönzött volt ukrán miniszterelnök.
A hivatali visszaélés vádjával elítélt exkormányfő egészségi állapota sokat romlott. Uniós körökben úgy hírlik, Angela Merkel német kancellár személyesen is erősen elkötelezett amellett, hogy elérje a nyilvánvalóan erős politikai motivációból is meghozott ítélet végrehajtásának megszakítását.

Miután azonban Viktor Janukovics ukrán államfő nem volt hajlandó kegyelmet gyakorolni, Kijevben most a parlamentre hárul a feladat, hogy megalkossa a "lex Timosenkót", és ezáltal lehetővé tegye az exkormányfő távozását. A pontos törvényi feltételeket azonban eddig nem sikerült tisztázni, így nem világos, hogy Timosenko büntetésének végrehajtását csak felfüggesztenék, vagy el is tekintenének a hátralevő szabadságvesztés végrehajtásától.
Nevük mellőzését kérő uniós diplomaták szerint az alkudozás jelenleg ott tart, hogy az ukrán hatalom hajlandó lenne külföldre kiengedni Julija Timosenkót, ám nem akarja garantálni, hogy a volt kormányfőnek nem kell tartania újabb bebörtönzéstől, ha hazatér. Az ellenzék - és az EU - azonban ragaszkodik ehhez.
Cserébe belemennének abba, hogy Timosenko egyelőre nem kapja vissza politikai jogait, tehát nem indulhat választásokon. Nyitott azonban még az is, hogy ki kell-e fizetnie a volt kormányfőnek a szabadságvesztés mellett mellékbüntetésként kiszabott súlyos pénzbüntetést.

Az egész kötélhúzás - mondta egy brüsszeli diplomata - nagyrészt az unió tesztje arról, hogy Kijev mennyire törekszik komolyan az Európához való közeledésre, illetve mennyire függ Oroszországtól és annak hatalmi érdekeitől. Janukovicstól az unió eddigi tapasztalatai szerint nem idegen a kettős játék és a "hintapolitika".
Az Európai Politikai Tanulmányok Intézete (CEPS) nevű kutatóműhely pénteki rendezvényén Krzysztof Lisek lengyel néppárti európai parlamenti képviselő úgy vélekedett: az ukrán elnök már meghozhatta magában a döntést, hogy egyelőre kisiklatja a Timosenko-ügy megoldását, és így távolabbra tolja a komoly kötelezettségekkel járó EU-társulási megállapodás aláírását.

A rendezvényen Nagyija Cok, Ukrajna brüsszeli EU-képviseletének ügyvivője azt mondta: neki nem mondott olyasmit az elnök, hogy már döntést hozott volna. Az ukrán diplomata szerint Kijevnek nincs B-terve a társulási megállapodás aláírásának alternatívájaként. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajnában mind a kormányoldal, mind az ellenzék határozottan az európai orientáció mellett érvel.

Szerinte a Timosenko-ügy körüli nehézségek arra vezethetők vissza, hogy bár a tervezett szabályozást lényegében egyetlen ügy megoldása teszi szükségessé, a megoldásnak törvényi formát kell öltenie, vagyis általános érvényű lesz, és Ukrajna el akarja kerülni, hogy olyan precedenst teremtsen, amely lehetővé teszi a bűnözőknek a szabad távozást külföldre, ha egészségi gondjaik támadnak.

EU-illetékesek szintén azt állítják, hogy - egyelőre legalábbis - nem foglalkoznak B-tervvel, ami részükről azt jelenti, hogy a Timosenko-ügy rendezetlensége mellett is aláírnák a társulási megállapodást.

EU-diplomaták szerint ha az ukrán parlament a következő napokban még megragadja az utolsó lehetőséget, hogy a 28-29-én tartandó vilniusi csúcstalálkozó előtt rendezze a Timosenko-kérdést, akkor az EU-országok külügyminiszterei a most hétfői, csupán helyzetértékelésre vállalkozó tanácskozásuk után, de még közvetlenül a vilniusi csúcs megkezdése előtt újra összeülhetnek, hogy igent mondhatnak a társulási megállapodásra.

Kapcsolódó cikkek