Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata (UNSDN) hétfőn tette közzé a világ boldogságáról szóló jelentését (World Happiness Report 2013, itt érhető el). Nehéz számokkal megfogni a boldogság mértékét, ám erre már számos kezdeményezés volt azóta, hogy Bhután királya 1972-ben javasolta a GDP helyett a bruttó nemzeti boldogság, mint mérőszám bevezetését. Az ENSZ 2011-ben hívta fel először a kormányok figyelmét arra, hogy ezeket a mutatókat intézkedéseik során vegyék figyelembe. Márpedig ezek alapján az életminőség szempontjából hazánk csapnivalóan teljesít.

A legújabb jelentés szerint sok ok miatt lehetnek boldogtalanok az emberek, mint például a szegénység, a munkanélküliség, a családok szétesése vagy a betegségek. A legnagyobb problémát azonban a lelki-mentális betegségek jelentik, amik egy társadalom rossz működése miatt jelentkezhetnek. Az index készítése során több változót is figyelembe vettek, így a Cantril-féle létra módszert, a szociális juttatások szintjét, a döntési szabadságot, a korrupciót, az OECD által kidolgozott boldogság indexet, az egy főre jutó GDP-t és az egészségesen eltöltött évek számát is.




Magyarország a 110. helyet foglalja el 4,775 ponttal a 156 figyelembe vett ország listáján a 2010-12-es adatok alapján, Laosz és India között. Európában a macedónok és a bolgárok boldogtalanabbak csak a magyaroknál. Ráadásul a világátlaggal szemben nálunk nem javult, hanem romlott a helyzet, az 1 és 10 közötti skálán 0,3 ponttal csúsztunk vissza a 2005-07 között készült felméréshez képest. Magyarországon az önálló döntések meghozásának lehetősége különösen alacsony, a korrupció viszont igen csak magas. Hazánkat a polgárháború sújtotta Irak (105.) és az évtizedek óta anarchiával és háborúval küzdő Szomália (101.) is megelőzi. A legnagyobb visszaesés Egyiptomban következett be, a 2007-es 5,4-ről 4,3-ra esett vissza. Emellett a legnagyobb visszaesést a politikailag instabil országokban regisztrálták, úgy mint Szaúd-Arábiában és Mianmarban. A gazdasági válságot megszenvedett mediterrán országokban, mint Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában is érezhető a visszaesés, de még így is nagyságrendekkel boldogabbak a magyaroknál. A 61. és 62. helyen lévő Angola és Albánia könyvelhette el a legnagyobb javulást
Az első 20 helyezett nem okozott különösebb meglepetést, az erős szociális rendszerrel és stabil demokratikus berendezkedéssel rendelkező skandináv országok uralják a mezőnyt, mellettük a latin-amerikai országok értek el jó eredményt.

Kapcsolódó cikkek