Noha 2012-ben a nagyvállalatok vezetőinek alapbére csak infláció alatti mértékben, 2,5 százalékkal emelkedett, összességében 6,9 százalékos jövedelemnövekedést értek el - derül ki a Hay Group elemzéséből. Ennek legnagyobb része annak köszönhető, hogy a vállalatok az alapbér helyett a hosszú távú ösztönzőket helyezték előtérbe. Ezek olyan, a teljesítménnyel összefüggő juttatások - készpénzben vagy részvényben kifizetve -, amelyeket egy évnél hosszabb, általában három év teljesítménye alapján fizetnek ki. Tendencia egyébként, hogy a felsővezetők teljes javadalmazási csomagjának egyre kisebb részét teszi ki az alapbér valamint a rövid távú bónusz, és egyre hangsúlyosabbak a hosszú távú ösztönzők.

Utóbbiak minden korábbinál nagyobb teret kapnak a felsővezetők juttatási csomagjában - fejtette ki Carl Sjöström, a Hay Group javadalmazási szolgáltatásainak regionális igazgatója. Ez a juttatás nemcsak hogy egyre elterjedtebb - mára az európai cégek 84 százaléka működtet ilyen rendszert -, de az erre fordított összegek is növekednek. Az igazgató szerint ez a gazdasági folyamatokból fakadó természetes következmény. Egyrészt a válság megmutatta, hogy a fenntartható gazdasági modellekben olyan vezetőkre van szükség, akik hosszabb távon gondolkodnak. Másrészt a mostanában beinduló gazdasági növekedés nyomán félő, hogy a vállalatok elveszítik legtehetségesebb vezetőiket, ezért fontos a munkavállalók hosszú távú motiválása.

A spanyol és a svájci vezetők keresik a legtöbbet, míg az északi országokban a legkisebb a felsővezetők bérelőnye a többi munkavállalóhoz képest. Ez még úgy is igaz a spanyolokra, hogy náluk a vizsgált időszakban nem részesültek alapbéremelésben a vállalatok első számú vezetői (hasonló volt a helyzet Franciaországban, Németországban, Olaszországban is). Az ugyanolyan magas beosztásban dolgozó svájci kollégáik jobban jártak, náluk 1,7 százalékkal nőtt az alapfizetés. A svéd és brit vezetők még elégedettebbek lehetnek, ők 2,7 százalékos növekedést könyvelhettek el. (Figyelő 8. oldal)

15 millióért már érdemes Brüsszelbe menni

A kutatás-fejlesztés mellett bármely más, innovációt igénylő projekttel is érdemes közvetlenül Brüsszelt megkeresni, hiszen közel 22 ezer milliárd forintnyi EU forrás vár gazdára, és akár már 15 millió forintos támogatás is kérhető lesz egy ötlet megvalósíthatóságának validálására - írja a Figyelő hetilap legfrissebb száma.

Több mint 72,3 milliárd euró, azaz mintegy 21 700 milliárd forint, amelyet kizárólag kutatás-fejlesztési, valamint innováció-intenzív projektekre különítettek el az Európai Unióban. A többelemű programegyüttes Horizon 2020 (magyarul Horizont 2020, röviden H2020) gyűjtőnéven indul el 2014 első félévében. Ezeket a forrásokat nem a tagállami intézmények adják, hanem közvetlenül Brüsszelben kell majd őket megpályázni. A felkészülést már most érdemes megkezdeni nemcsak a nagyobb vállalatoknak és kutatóhelyeknek, hanem a jóval apróbbaknak, köztük startupoknak is - derül ki a friss Figyelőből.

Az Unió első körben 50 ezer eurót (mintegy 15 millió forintot) ad a legkisebbeknek, csíra állapotú ötletek kidolgozáshoz. Az összeg felhasználható szabadalomkutatásra, üzleti terv és marketing stratégia készítésére, valamint partnerkeresésre.

A második lépcső már a jelentős innovációs potenciállal bíró projekteket támogatja, hiszen itt 2,5 millió euró (750 millió forint) a felső értékhatár

Bár a 2014-2020-as teljes EU költségvetés 4 százalékkal csökkent, e programra 40 százalékkal többet szavazott meg november végén az Európai Parlament. A H2020 gyakorlatilag az úgynevezett VII-es Kutatás-fejlesztési Keretprogram (Framework Programme VII, röviden FP VII.) kibővített változata, számos újdonsággal. Amint arról Cséfalvay Zoltán gazdaságstratégiáért felelős államtitkár beszámolt, a magyar projekteknél a ténylegesen lehívható összeget a kormányzat legalább 30 százalékkal szeretné növelni a következő hét év távlatában - írja a friss Figyelő. (Figyelő 48-49. oldal)

Reálhozam a betétekben

A kamatcsökkentések ideje alatt egyre többen fordulnak el a bankbetétekből a befektetési alapok világa felé. Ám, a betét ma is a legfontosabb lakossági megtakarítási eszköz, és ha ügyesen használjuk ki a lehetőségeket, elsősorban a tartós befektetési számlát, érdemi reálhozamot érhetünk el vele. A Figyelő e heti körképében bemutatjuk a legjobb betéti ajánlatokat, de részletesen foglalkozunk a TBSZ előnyeivel is. (Figyelő 60-61. oldal)