Magyarországon jegybanki nyomásra 3 százalék felé tartanak a betéti kamatok, miközben gyakorlatilag ennyi az infláció középtávú szintje is. Új helyzet kezd kialakulni, éppen akkor, amikor a világ egyéb részein pont fordított a helyzet. A fejlett világban a május óta észlelhető hozamemelkedés miatt éppen a pozitív reálkamatok kialakulása az új trend. de vajon mit kezdenek a hazai lakossági és intézményi befektetők ezzel, jól reagálnak, jól alakítják-e át a portfólióikat? Az egészen biztos, hogy nagyon nagy a felelőssége a Magyar Nemzeti Banknak abban, hogy ne következzen be se tömeges forint-deviza konverzió, se az ezzel nyilvánvalóan összefüggő hirtelen forint-gyengülés. Aktuálisan az újabb kamatvágás és a 2000 milliárd forintos növekedési hitelprogram ezeket a veszélyeket csak növeli. Nézzük meg a nemzetközi befektetési piacok főbb trendjeinek ismeretében, hogy miről is szól ez a folyamat.

Pénzpumpa
Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a nemzetközi megtakarítási piacok mozgásait az idei évben a fejlett piaci jegybankok, elsősorban az amerikai Fed gazdaság-élénkítő akciói határozták meg. Sokáig ömlött a pénz a tőkepiacokra, hiszen előbb a Fed fűtötte teljes nyomással a kazánt, majd a japán jegybank is tett egy nagy adag szenet a tűzre. Ezalatt nagyon sok eszközosztályban, különösen a magasabb kockázatú instrumentumoknál ralit lehetett tapasztalni. Májusig 20 milliárd dollár friss pénz érkezett a feltörekvő kötvényalapokba, amikor is fordulat következett be. A Fed azt kezdte mondani, hogy nem tart örökké az addig havi 85 milliárdos pénzpumpa és eszközvásárlás, elkezdte jelezni, hogy ebből vissza fog venni (ezt a folyamatot nevezték el a sajtóban taperingnek). A nyáron már céldátum is volt a taperingre, a piac szeptemberre várta az első 10-20 milliárd dolláros visszavágást. Eközben a kötvénypiaci hozamok is szambáztak, de a talán legfontosabbnak tekinthető mérő, az amerikai 10 éves hozam az év eleji 1,5 százalékról felugrott 2,9-3 százalékra. Egy ilyen változás után máshogyan néz ki minden eszköz, hiszen ha 3 százalék a kockázatmentes alternatíva, akkor a befektetőknek kisebb az étvágya a kockázatosabb eszközökre. Ez a hatás megütötte a feltörekvő piacokat, az említett 20 milliárd dolláros beáramlásnál is több pénz távozott és a hosszabb távú magyar, török, dél-afrikai hozamok pedig elszálltak 5 százalékról, 7 százalékra - emlékezik Szalma Csaba.

Meglepetés
Aztán a Fed meglepte a piacokat, hiszen a várt időpontban mégsem kezdett hozzá a pénzpumpa visszavágásához. Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint ennek több oka lehetett, részben a már előzetesen megemelkedő kamatszint, részben a már-már szokásos fiskális viták az adósságplafonról, esetleg a Fed még mindig nyitott elnök-cseréje. Egyfajta perverz összefüggésként a világ tőkepiacain a befektetők a rossz híreknek drukkoltak, hiszen ezek arra sarklalják a Fedet, hogy pumpálja tovább a korábbi elánnal a pénzt, ami a kötvénypiacon hozameséshez vezethet. vagyis minél rosszabb, annál jobb! De, hogy jön ide a Fed-elnök cseréje? Ben Bernanke-t 2014 januárjától leváltja valaki. Az már biztos, hogy nem Lawrence Summers, akit héjának tartanak, hanem talán inkább Janet Yellen, akit galambnak. Az ornitológiai kitérő arra utal, hogy Summers a gyorsabb tapering, Yellen a selymesebb tapering híve, és az elemzők szerint a mostani történések talán már valamit megelőlegeztek a januárban várható trendekből, elindult a Yellen-korszak.

Magyarország
Magyarország ebben az időszakban kivételesen a nyugalom szigete volt. A tapering-táncból nem sokat észlelt. Hiszen miközben a kockázatoktól való félelem alatt szinte minden feltörekvő deviza, élén az indiai, indonéz és török fizetőeszközzel rengeteget gyengült, addig a forint betonstabil maradt. Ennek az az oka, hogy a befektetők a rossz egyensúlyi mutatókkal rendelkező országok devizáit adták el, Magyarországon pedig a gyenge import miatt stabil a külső egyensúly - magyarázza Forián-Szabó Gergely. A Magyar Nemzeti Bank így, ráadásul a tapering elmaradásával megerősítve, folytathatta a kamatvágási sorozatát és szeptember 24-én újabb 20 bázispontos vágással, 3,6 százalékig vitte le az irányadó rátát. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tapering vélhetően nem örökre, hanem esetleg csak egyetlen hónapra került le a napirendről. Vagyis a kötvényhozamok az átmeneti nyugi után ismét felfelé indulhatnak, és erre nagyon oda kell figyelni a magyar befektetőknek is.. Szalma Csaba szerint nagyon meredek hozamgörbe alakult ki, ami azt jelenti, hogy miközben a jegybanki alapkamat meghatározta 3-4 százalékos rövid kamatok alakultak ki, addig a hosszúak 5,5-6 százalék között vannak,

Hogyan reagálunk?
A lakossági befektetők csalódottan látják az alacsony betéti és pénzpiaci kamatokat és tömegesen váltanak. A visszamenőleges hozamok miatt például kötvényalapokba, hiszen az elmúlt időszakban az látható, hogy a befektetési alapokba áramlott a tőke. Igaz - igaz - nincs összefüggés, van egy ilyen képlet a relációanalízisben. A bankbetétből érdemes elmenni, régen a kötvényalapok jól hoztak, de ezért még nem kellene odamenni, mert ez semmit nem mond a jövőről. Viszont az a paradox helyzet alakulhat ki, hogy miközben a magyar lakossági befektetők egy klasszikus tankönyvi hibát követnek el, múltbeli hozamok alapján hoznak a jövőre vonatkozó döntést, de ezúttal az eredmény még jó is lehet. Hiszen a kötvényalapok tudnak játszani a hosszabb és magasabb hozamra árazott magyar kötvényekkel és így a kötvényalapok teljesítménye így hosszabb távon is meghaladhatja a pénzpiaci (money market) alapok, vagy a bankbetétek hozamait. Ugyanakkor arra mindenképpen érdemes figyelni, ez a konstelláció addig él, amíg alapvetően nyugi van a piacokon. A külső környezet azonnal új helyzetet teremthet. Ma már nem olyan nagy a magyar kockázatmentes hozam előnye az amerikai kockázatmentes hozammal szemben, hogy valamilyen piaci riadalom idején ne lenne érdemes az angolszász befektetőknek gyorsan hazaszaladniuk.

Kapcsolódó cikkek