A 90-es évek elején a puszta életben maradás volt a tét. A 6000 munkavállaló havi fizetésének előteremtése a kitárult globális piacokon életképtelen termékekből - foglalta össze röviden Sinkó Ottó vezérigazgató azt, hogy mi volt a rendszerváltás időszakának legnagyobb kihívása a Videotonnál. Az akkor elsősorban szórakoztatóelektronikai, informatikai és védelmi elektronikai, vagyis hadiipari termékeket gyártó társaság vezetése ekkor úgy döntött, hogy irányt vált. Bár nem volt könnyű felismerés, de utólag visszatekintve az egyetlen lehetséges út volt, amit választottunk: elindultunk a szerződéses gyártás irányába, termék híján gyártási ismeretünket, kapacitásainkat értékesítettük - emlékszik vissza a társaságot 1991 óta irányító cégvezető a vállalat történetének egyik legfontosabb momentumára.

ÚTLEVÉL ÉS SZÁMÍTÓGÉP
A Videoton problémái nem voltak egyediek. A hazai cégek, illetve korábbi nonprofit szervezetek szinte kivétel nélkül hasonló gondokkal küzdöttek. Búvár Gézának a KITE Zrt. vezérigazgatójának, aki ekkor már majd 20 éve dolgozott a Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködésnél például egy nonprofit szervezetből kellett egy nyereségérdekelt vállalatot csinálni szinte egyik napról a másikra. Mindezt egy romokban heverő gazdasági környezetben egy fokozatosan leépülő mezőgazdaság mellett.

A hazai vállalatok helyzete azért volt különösen kiábrándító, mert a szocialista rendszerben gyártott termékek többsége nyugaton nem volt versenyképes, keleten pedig már senki nem vette meg. A cégek piacai lényegében egy pillanat alatt összeomlottak. A hatékonyság, és a versenyképesség növeléséhez fejlesztésekre, beruházásokra lett volna szükség, erre azonban nem volt pénz. A cégek vagyoni helyzete katasztrofális volt, sokszor a napi működés finanszírozása is nehézségekbe ütközött, nemhogy egy nagyobb projekté. A hitel pedig ekkor szóba sem kerülhetett. Volt elég kockázat a külső működési környezetben, nem volt szükségünk többre, ezért rendkívül konzervatív üzletpolitikát folytattunk - idézi fel a rendszerváltást követő esztendőket Búvár Géza. A fejlesztéseket az ekkor már részvénytársaságként működő KITE például lényegében az egész 90-es években a már megtermelt nyereségből finanszírozta.
Persze arra is volt példa, hogy egy vállalat már korábban is a nyugati piacokra termelt. Így nem rázta meg különösebben a szocialista blokk összeomlása. A mi üzletmenetünket egyáltalán nem befolyásolta a rendszerváltás, az itthoni változásoknak kizárólag a munkaerő piaci helyzetünkre volt némi hatása - meséli Bojár Gábor a Graphisoft elnöke, aki a kezdetektől 2007-ig tulajdonos-vezérigazgatóként irányította a vállalatot. A Graphisoft különleges helyzetét annak köszönhette, hogy 1982-es alapítása után 3 évvel szinte már teljesen nemzetközi cég volt. Így nem függött sem a hazai, sem a keleti megrendelésektől. „A rendszerváltás előtt elsősorban az vonzotta a céghez munkavállalóinkat, hogy nálunk voltak a legjobb számítógépek, és tudtunk útlevelet adni az alkalmazottaknak. A 90-es évek elején azonban bejöttek a nagy nyugati cégek. Szabadon lehetett utazni, így ezek a versenyelőnyök eltűntek" - emlékszik vissza Bojár Gábor. Az alapító szerint éppen ezért főleg az indokolta 1991-ben a Graphisoft részvénytársasággá alakítását, hogy ily módon a munkatársaknak tudtak dolgozói részvényeket adni. Ezzel érdekelté tehették őket a társaság eredményes működésében.


MADE IN CHINA
Míg a rendszerváltás után elsősorban a kereslet hiánya okozott problémát a magyar cégeknek az azóta eltelt évek során ez fokozatosan átalakult. Ma a vállalatoknak főleg a kínálati oldalról érkező fenyegetésekkel kell szembenézniük.

Kapcsolódó cikkek