Alig lesz pénz infrastruktúra építésre a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési időszakban, az EU már nem fejőstehén. A költségvetésnek keményen a zsebébe kell nyúlnia, ha gyors és pontos vasutat és tömegközlekedést szeretnénk.

Elkészült a következő uniós költségvetési időszak büdzséjének tervezete. A dokumentum ugyan még jóváhagyásra vár, ám a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a brüsszeli hatóságok által egyeztetett keretszámokban nagy változás már nem várható. A hat operatív program közül elsőként a közlekedésfejlesztésit mutatjuk be. Mégpedig azért, mert az előző időszakhoz képest ez az egyik legnagyobb vesztes: 2007 és 2013 között kétezer milliárd forint volt a keret, 2014 és 2020 között azonban már csak ennek fele.
A lehetőségek és a tervek igen messze vannak egymástól, négyszer annyi beruházást szeretnénk megvalósítani, mint amennyi pénzt az EU ad. A még csak tervezet formában elérhető Nemzeti Közlekedési Stratégia ezer milliárdnyi vasúti fejlesztést és ugyanennyi gyorsforgalmi útfejlesztést tart indokoltnak 2020-ig. Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve 1500 milliárd forint fejlesztést irányoz elő az évtized végéig. Ráadásul figyelembe kellene venni a vidéki városok több száz milliárdos igényét is.
A helyzet riasztó. A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) által készült tanulmány szerint a 3400 vasúti motorvonat és személykocsi átlagos életkora 33 év, a helyi autóbuszoké 15 év, a helyközi buszoké 12 év. Bár az elmúlt évtizedben rohamosan bővült az autópálya hálózat, még mindig vannak olyan szakaszok, amit a nemzetközi kapcsolatok miatt ki kell építeni, például Románia felé. Az autópálya-láznak azonban súlyos ára is van, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium adatai szerint a PPP-s autópályákért 2030-ig évi 100-120 milliárd forintos kiadást kell vállalnia a költségvetésnek.
A következő időszakban 291 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra. Ha kilométerenként 2,5 milliárd forint költséggel számolunk, akkor a hét év alatt kicsivel több, mint 110 kilométer gyorsforgalmi út épülhet hazánkban az EU adófizetőinek pénzéből.

Ráadásul az egyik legjobban túlterhelt útszakasz, a 4-es út Budapest és Szolnok közti szakasza nem része az európai fő közlekedési útvonalakat tartalmazó TEN-T hálózatnak. Így ezt saját erőből kell majd megoldani.

Részletek a Figyelő 44-dik számában.

Kapcsolódó cikkek