- Lezárultak a 2007-2013-es időszak uniós pályázatai, de még 2015 végéig le lehet hívni a már megítélt támogatásokat. Tartja a kormány, hogy mind a 8200 milliárd forintot sikerül lehívni?

- Jelenleg 8900 milliárd forintra van kötelezettségvállalásunk, élő szerződésünk, így úgy látjuk, hogy mindenképpen tartani tudjuk a teljes lehívást. A végleges támogatás az euró árfolyamtól is függ, de valahol 8200 milliárdforint környékén lesz. Ebben benne van a magyar kormány által biztosított 15 százalékos hazai forrás is. Összességében a teljes keretből 5100 milliárd forintot fizettünk ki eddig a Kohéziós és a Strukturális Alapok terhére.

- Nem egész két év alatt sikerülhet a hátralévő 3100 milliárdnyi lehívás?

- 2013-ban eredetileg 1500 milliárd lehívásával terveztünk, és ezzel gondoltuk a teljes lehívást elérhetőnek. Már ezt is túl ambiciózusnak tartották kritikusaink, ezzel szemben 1700 milliárdot tudunk lehívni. Ebben az is segített, hogy felgyorsítottuk az állami beruházásokat, így ezekből több számlát tudtunk benyújtani Brüsszelnek, valamint a korábban előkészített nagyprojektek befogadása Brüsszel oldaláról jelentősen hozzájárult a forrásvesztés elkerüléséhez.

- A kormányváltást követően majd egy évre leállt az uniós kifizetési rendszer, kritikusok szerint e nélkül most nem lenne szükség ekkora hajrára.

- Az egész uniós finanszírozási rendszert egy igen csak más világgazdasági környezetben alakították ki, és mindenképpen reagálni kellett a válság okozta körülményekre. Ezért át kellett alakítani a pályázatokat, hogy első körben a munkahelyek megóvását, majd újak létrehozását segítsék, és minél előbb növekedési pályára helyezzék a gazdaságot. Amikor átvettük 2010-ben a fejlesztéspolitikai rendszert, akkor azt láttuk, hogy összesen 970 milliárdot fizették ki, miközben a keret 70 százalékára már élő támogatási szerződés volt. Ez azt jelenti, hogy nagyon vontatottan haladt a megvalósítás. Heti csupán 7,7 milliárd forint volt a kifizetés szemben a kormányváltás óta eltel időszak heti 28,8 milliárd forintos átlagával.

- A programokat és az intézményrendszert azonban nem alakították át, pedig mintha ez eltökélt célja lett volna a kormánynak. Mi az oka, hogy végül is csak kisebb módosítások történtek amellett, hogy átnevezték Új Széchenyi Tervre az Új Magyarország Tervet?

- Azzal a dilemmával szembesültünk, hogy vagy leállítjuk a rendszert egy, vagy akár másfél évre, és új akkreditációt kérünk a Bizottságtól, vagy végig megyünk azon az úton, amit ha nem is tudunk elvi síkon teljes mértékben támogatni, de a determinációkat elfogadva mindent megteszünk, hogy a teljes forrást hazahozzuk. Azt látjuk, hogy ez utóbbi valósággá vált, és a finomhangolásnak is meg lettek az eredményei, a gazdaságfejlesztési operatív programban (OP) például háromszor annyi kkv tudott sikeresen pályázni, mint 2010 előtt.

A teljes interjút keresse a Figyelő hetilap 4. számában.

Kapcsolódó cikkek