Horvátország csatlakozása nemcsak a horvátoknak mérföldkő. Legalább annyira mérföldkő a Nyugat-Balkán többi állama számára is, akiket mostantól motiválhat a horvát csatlakozási sikertörténet. Ami Horvátországnak sikerült, az előbb-utóbb minden országnak menni fog. A recept ismert, lehet követni.

A volt-Jugoszlávia államai közül ugyan Szlovénia már 2004 óta EU-tag, de Szlovénia már Tito alatt is némileg különutasnak számított, kiválása Jugoszláviából pedig - legalábbis a többi egykori tagállamhoz képest - bölcsődal könnyedségű volt.

Horvátország viszont az EU első olyan tagállama, ahonnan 20 éve ilyenkor még véres, etnikai tisztogatásba forduló polgárháborúról szóltak a híradó felvételek. Ha a volt szocialista országok rendszerváltása bonyolult és kihívásokkal teli folyamat volt, ez fokozottan igaz a volt-Jugoszlávia tagállamaira, amelyeket Jugoszlávia szétesése után morálisan is, gazdaságilag is, politikailag is újra kellett szervezni.

Horvátország az elmúlt 20 évben jelentős sikereket ért el ebben az újraszervezésben. A horvát politikai elit legfontosabb döntése az volt, hogy már idejekorán elkötelezte magát az európai perspektíva mellett, és minden nehézség ellenére legyőzte a felvételi eljárás kihívásait: Bulgária és Románia sokak szerint kissé elhamarkodott tagfelvétele után ugyanis jelentősen megszigorították a csatlakozási feltételeket.

A kihívások közé sorolhatjuk az otthon nemzeti hősként tisztelt, de Hágában háborús bűnökkel gyanúsított (később felmentett) Ante Gotovina tábornok kiadatását is. A térség államai felé az első kötelező feladat ugyanis a háborús bűnösök kiadatása volt. Horvátország nagyjából annyival korábban csatlakozik az EU-hoz mondjuk Szerbiához képest, amennyivel hamarabb ült a hágai repülőn Gotovina, a szerbek trojkájánál Radovan Karadžićnál, Ratko Mladićnál és Goran Hadžićnál.

A Figyelő online kiadása Horvátország EU-csatlakozása napján - a Manfred Wörner Alapítvány támogatásával - új rovatot indít. A Balkán Expressz cím alatt futó rovatban a Nyugat-Balkán országainak eseményeit követjük figyelemmel, elsősorban az EU-csatlakozásuk szempontjából. Terveink szerint a rovatot hetente többször frissítjük. Saját anyagok, elemzések, interjúk, helyszíni riportok mellett rendszeresen szemlézzük a térség meghatározó kiadványait, válogatunk a hírügynökségek releváns anyagaiból.

Horvátország révbe ért, ma reggeltől immár nem tartozik az EU-aspiráns országok közé. A legtöbbet így Szerbiával tervezzük foglalkozni, egyrészt, mert szomszédos ország, jelentős magyar kisebbséggel, másrészt mert gazdaságilag talán a legnagyobb potenciált jelenti Magyarország számára. Kevesen tudják, de van egy olyan ország a világon, még ha apró is, ahol Magyarország a legjelentősebb külföldi befektető: ez Montenegró, amit szintén megkülönböztetett figyelemben részesítünk.

Figyelemmel kísérjük továbbá a térség legérdekesebb politikai projektjének, a két (egymással némileg ellenséges) entitást, és három (egymással némileg ellenséges) államalkotó nemzetet egységes állammá kovácsolni hivatott Bosznia-Hercegovinának a történéseit. Beszámolunk róla, ha Albániában, Koszovóban vagy Macedóniában érdemleges esemény történik.

 

Kapcsolódó cikkek