A Joint Venture Szövetség által szervezett keddi konferencián egyebek mellett a magyar gazdaság jövőjéről, régiónk bankrendszerének helyzetéről, valamint az alternatív forrásbevonási lehetőségekről esett szó.

Kármán András, az EBRD igazgatója előadásában elmondta, hogy régiónk túlnyomó részben külföldi tulajdonú bankrendszerét, illetve hitelezési trendjét elsősorban a globális környezet határozza meg. Bár az eurózóna-válság okozta törést követően elindult a „lassú normalizálódás", régiónk gazdasági fellendülése még várat magára.

Egyelőre folytatódik a korábban nagy mennyiségben bepumpált külföldi források pótlása, és a banki mérlegek kiigazítása. Ezt a régió országai közül leginkább azok sínylik meg, ahol eleve magasabb volt a hitel/betét arány, azaz ahol a leginkább függtek a külföldi forrásoktól. Ám a jelentős hitel-kontrakcióért nem annyira a tulajdonosi szerkezet, hanem inkább a banki hitelezés mögötti forrásstruktúra a felelős - vélte Kármán András.

Az EBRD igazgatója szerint az innovatív jegybanki politikák hagyományos kategorizálása alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég indított növekedési hitelprogramja mennyiségi (és nem hitelezési) enyhítés, mert a bank nem vállalja át a kkv-k számára nyújtott hitelek kockázatát. Abban azonban eltér a hagyományos mennyiségi enyhítési politikáktól, hogy a forrásnyújtás nem „árelfogadó" módon történik, hanem preferenciális kamatszinten.

Orbán Gábor államtitkár az MNB intézkedéseit érintve hangsúlyozta, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium nem szól bele a monetáris politikába, de úgy véli, hogy a jegybank programjának első köre után értékelni kell a tapasztalatokat, majd át kell gondolni, hogy miként lehetne növelni a célzottságát.

„Az alacsony foglalkoztatási és beruházási ráta következtében nagyon mélyre csökkent Magyarország potenciális növekedési üteme" - vélte Orbán Gábor. Ez azonban nem új jelenség, hiszen már 2004 óta folyamatosan csökkent a GDP növekedés, 2009 óta pedig alacsony szinten stagnál.

Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető elemzője szerint is az ország lefelé tartó spirálba került, amit az alacsony foglalkoztatási ráta, a növekvő adósság és a csökkenő népesség hármasa idéz elő. Véleménye szerint akkor lehet egy ország sikeres, ha alacsony a munkanélküliség, ezért a magyar kormánynak szintén a foglalkoztatás köré kell szerveznie a többi politikát is.

Lőcsei Tamás, a PwC cégtársa szerint Magyarországnak a K+F lehetne az egyik „kiugrási pontja", amit az adópolitika is segít. Véleménye szerint elsősorban az élőmunka terheit kell csökkenteni. Bár a 16%-os egységes jövedelemadót optimálisnak tartja, úgy véli, az egyéb járulékok terén még van mit javítania az országnak - elsősorban a társadalombiztosítás kínál „manőverezési lehetőséget".

A gazdaságélénkítéshez változtatni kell a vállalati hitelezés helyzetén is, amin uniós forrásokkal, illetve kötvénykibocsátással lehetne javítani - derült ki Szegner Balázs, az Equilor Befektetési Zrt. üzletfejlesztési igazgatójának előadásából. A banki finanszírozási formákkal szemben számos előnyük van a kötvényeknek: átruházhatók, szabadon felhasználhatók és nem igényelnek fedezetet. Magyarországon óriási potenciál rejlik a lakossági piacban, hiszen egyelőre nagyon kevesen rendelkeznek vállalati kötvényekkel.

Kapcsolódó cikkek