A csődvédelem értelmében ideiglenes fizetési haladék illeti meg a céget a közzétételt követő 120 napon keresztül. A Pápai Hús 1913 Kft. vezetői és tulajdonosai ez idő alatt akarják megtalálni a megoldást, hogy a cég fizetőképességét helyreállítsák és csődegyezséget kössenek a hitelezőkkel. Amint arra a cég közleménye is utal, mindent megtesznek azért, hogy partnereik bizalmát ne veszítsék el, akiket továbbra is szerződésszerűen ellát a cég a termékeivel.

Az önkormányzat április 22-én lett tulajdonos a feldolgozóban. A Pápai Hús 1913 Kft. korábbi menedzsmentjének több tagját tömörítő, 40 százalékos tulajdonrészű Dedeko Kft. illetve a termelő-beszállítók ugyanekkora tulajdonrészű Nyugat-Agro Kft-je 236-236 millió forintos üzletrészére mindössze 85 milliós ajánlatot adott a város. Azt is úgy, hogy a vételárat csak több részletben, 2014 végéig fizeti ki. A két tulajdonos társaság március 6-án fogadta el a nem túl gáláns önkormányzati ajánlatot. Sokat nyomott a latba ugyanis, hogy az önkormányzat egyértelművé tette: a 2012 végén jóváhagyott 1,5 milliárdos állami segítség ellenére csak akkor emel tőkét a súlyos pénzügyi helyzetbe került, ellehetetlenült társaságban, ha a város megszerzi a tulajdonosi többséget. (A lehetőséget az teremtette meg, hogy Pápának „egyes önkormányzatok feladatainak támogatása" címén tavaly év végén másfél milliárd forintot utalt át a kormány a központi költségvetéstől, akkor, amikor Kaposvár 3,5 milliárd, Gyula 1,8 milliárd forinthoz jutott, szintén - közvetetten - a húsfeldolgozók ügyének rendezésére.)

A szerződés végül a volt tulajdonosokkal megköttetett, így lett az önkormányzat 88,4 százalékos tulajdonosa a Pápai Hús 1913 Kft-nek. A kisebbségi tulajdonos továbbra is a Pápai Víz-és Csatornamű Zrt. maradt. A tulajdonosok vállalták, hogy 1,3 milliárd forinttal megemelik a Pápai Hús Kft. 590 millió forintos törzstőkéjét.
Már birtokon belül azonban a tulajdonos önkormányzat illetékese azzal szembesült, hogy nagyon más gazdálkodási adatokat talált, mint amit az adásvétel előtt a több mint ezer embert foglalkoztató a Pápai Hús 1913 Kft-től kapott. A feldolgozó korábbi ügyvezetője, Politzer József és a gazdasági vezető munkaviszonyát május végén azonnali hatállyal meg is szüntette, az ügyvezetői posztra Uzsoky Andrást nevezte ki, aki 2010 augusztusig a Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója volt. Áldozó Tamás pápai polgármester akkor úgy indokolta a lépést, hogy a cég adósságait nem fedezi a 1,5 milliárd forintos tőkeemelés sem, a korábbi szerződéskötések miatt ezért felmerül az ügyvezetés felelőssége. Politzer József egyelőre nem akart nyilatkozni a menesztése részleteiről, arra is csak utalt, hogy várhatóan jogi úton rendezi volt vállalatával a vitát.

Az új helyzetben Áldozó Tamás polgármester azt erősítette meg, hogy a Dedeko Kft-vel és a Nyugat-Agro Kft-vel kötött üzletrész-átruházási szerződéseket is megtámadják a bíróságon a város képviselőtestületi döntése alapján. A felülvizsgálat nem érinti a feldolgozóhoz kapcsolódó másik céget, a Pápai Szeletelt és Darabolt Kft-t, amelyet a korábbi tulajdonosoktól 5-5 millió forintért vásárolt meg az önkormányzat, és amelyet már ki is fizetett a város.
Az már látszik, a feldolgozó sorsa azon múlik majd, hogy a cég meg tud-e állapodni a csaknem 400 hitelező-beszállítóval a csődvédelem alatt, akiknek az adósságtörlesztésre már eddig mintegy 2 milliárd forintot fizetett ki a cég. Eddig azonban nem hoztak áttörést a pápai tárgyalások a pénzükre váró hitelezőkkel, pedig a céghez márciusban kinevezett válságmenedzser, Perlaki Csaba már hónapokkal ezelőtt elkezdte.

A társaság pénzügyi helyzetéről megjelent riasztó hírek hatására ugyanis még az a beszállító is - felszámolási eljárás megindításával fenyegetőzve - azonnal követelni kezdte a neki járó összeget, aki addig csöndben várt. A több tucat sertéstartónak járó tartozás nagysága becslések szerint már akkor meghaladta a több százmillió forintot, nem is beszélve a banki tartozásokról.
Érthető, ha nem tudtak eddig megállapodni, mert ez az ajánlat sem volt gáláns. A válságmenedzser arra akarta rávenni a beszállítókat, hogy engedjék el a követelésük 30 százalékát, cserébe a fennmaradó hányadot részletekben fizeti ki a cég, amelyet több hitelező felháborodottan visszautasított.
Már akkor látszott, hogy a társaság helyzetének megerősítéséhez, a takaréklángon működő üzem kapacitásainak kihasználásához - ami elengedhetetlen lenne a nyereséges gazdálkodáshoz - a már megkapott segítségnél is többre lenne szükség.
Sok múlik tehát a nevében az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó békeéve utaló Pápai Hús 1913 Kft. reménybeli csődegyezségén, hogy elkerülje az üzem az újabb felszámolást. Legutóbb, a feldolgozót működtető Pápai Hús Zrt-t számolták fel. A 2006 decemberétől kezdődött eljárás végén, 2008-ben vette meg az üzemet a Pápai Hús 1913 Kft. több mint 4 milliárd forintért, páratlanul előnyös feltételekkel. A kormány az ügylethez kapcsolódó hitel 80 százalékára bankgaranciát is vállalt, ezt is érvényesíteni kellene tehát, ha nem jönne létre a csődegyezség, és újabb felszámolásba torkollna az eljárást.

Húslejtő Riasztó adatokat közöl a hússzektorban zajló folyamatokról a Credit Management Group ágazati elemzése. Eszerint a TOP 10 sertés- és marhafeldolgozó társaság a kumulált adózott „eredménye" 4,9 milliárd forintot veszteség volt 2012-ben. Adózott nyereséget - az ismert adatok alapján - csupán 4 vállalat ért el. A nyilvános cégadatok alapján a legnagyobb vesztesége a Kometa 99 Kft-nek volt (2,26 Mrd Ft) és a Hungary-Meat Kft. adózott nyeresége volt kiemelkedő (1,4 Mrd Ft).
Schmidt Ákos, a Credit Management Group ügyvezetője a romló ágazati teljesítményt a húspiacon tapasztalható káros folyamatokkal magyarázza. A növekvő import, az emelkedő alapanyagárak, és a 2002-es 5,1 millió darabról 2,9 millióra csökkent hazai sertésállomány megtette a hatását. Kereskedelmi láncok piaci ereje dominálta a hazai kereskedelmet, amelyben az erős verseny és az importnyomás a jellemző. Az áruházláncok a saját márkáikkal lenyomják a felvásárlási árakat. Az állami támogatások sem emelkedtek, de szigorodó egészségügyi és élelmiszerhigiéniai követelményeket támasztanak a hazai gyártókkal, forgalmazókkal szemben. Az évek óta hektikus forint árfolyam ingadozások nehezítik a tervezést, miközben egyre nő, ágazati becslések szerint, megközelíti az éves ágazati kibocsátás 30 százalékát a feketegazdaság!
A következmény siralmas, egy-két kivételtől eltekintve, évek óta veszteséges a húsipari cégek működése. Folyamatos a fejlesztési kényszer, jellemző a külső források használata, amely növekvő törlesztési- és kamatterhet jelent a cégeknek, és romló fizetőképességet. A nem fizető partnerek miatti egyre nagyobb kockázatot azonban célirányos szolgáltatások igénybevételével, credit managementtel lehet és kell is mérsékelni.

Kapcsolódó cikkek