Hamarosan nem a bóvli szinonímája lesz a kínai
Figyelő Online
2013.12.03 11:08
Lendületesen növekszik a kínai márkák értéke, a rangsorban továbbra is az állami vállalatok dominálnak, a magáncégek ugyanakkor gyors felzárkózást mutatnak - derül ki a 100 legértékesebb kínai márkát felvonultató jelentésből.
A Millward Brown kutatócég és a WPP médiaügynökség rendes éves tanulmánya a kínai cégek teljesítményét és több mint 400 ezer fogyasztó preferenciáját vette alapul.Eszerint a legtöbbet érő márka - csakúgy, mint az elmúlt években - a telekommunikációs óriás, a China Mobile, 61,4 milliárd dollárra becsült értékével. Második a sorban a több európai nagyvárosban is jelen lévő Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC), eszközértéke alapján a világ legnagyobb pénzintézete, amelynek márkaértékét 40 milliárd dollárra teszi a jelentés.
Meglepetés, hogy a harmadik helyre egy magántulajdonban lévő vállalat, a Tencent került. A média- és a mobiliparban is aktív cég májusban a világ negyedik legnagyobb internetes cégévé nőtte ki magát.
A száz legértékesebb kínai márka összesen 380 milliárd dollárt ér, a legnagyobb 50 értéke egy év alatt 13 százalékkal nőtt - derül ki a tanulmányból.
A százas listán a magántulajdonban lévő vállalatok száma 29, vagyis a legértékesebb márkák sorát továbbra is az állami cégek dominálják. A növekedési adatok ugyanakkor a trend változását vetítik előre: a privát márkák értékének bővülési üteme átlagban 27 százalékot tett ki, míg a központi vállalatok értéke csupán 9 százalékkal nőtt 2012-höz képest.
A több mint 160 oldalas jelentés szerint a kínai lakosság a több éve piacon lévő, meggyökerezett márkákban bízik leginkább. A belpolitikai, társadalmi folyamatok a márkák értékén is nyomot hagynak, így például a kínai kormány takarékossági kampányának is betudhatóan csökkent a korábban elsők közt tündöklő luxuslikőrök értéke, az élelmiszerbiztonsági kampány nyomán pedig jelentős mértékben erősödött az élelmiszeripari cégeké.
A márkaépítés jövője nem a metropoliszokban, hanem - az urbanizáció miatt - az azok körül lévő nagyvárosokban van - mutat rá a jelentés.
A vállalatoknak a társadalmi preferenciák változásához is alkalmazkodniuk kell, így az internetes áruházak vagy a kelet-ázsiai országban rendkívüli népszerűségnek örvendő mikroblogok nyújtotta lehetőségeket is ki kell használniuk - írja a tanulmány.
Meglepetés, hogy a harmadik helyre egy magántulajdonban lévő vállalat, a Tencent került. A média- és a mobiliparban is aktív cég májusban a világ negyedik legnagyobb internetes cégévé nőtte ki magát.
A száz legértékesebb kínai márka összesen 380 milliárd dollárt ér, a legnagyobb 50 értéke egy év alatt 13 százalékkal nőtt - derül ki a tanulmányból.
A százas listán a magántulajdonban lévő vállalatok száma 29, vagyis a legértékesebb márkák sorát továbbra is az állami cégek dominálják. A növekedési adatok ugyanakkor a trend változását vetítik előre: a privát márkák értékének bővülési üteme átlagban 27 százalékot tett ki, míg a központi vállalatok értéke csupán 9 százalékkal nőtt 2012-höz képest.
A több mint 160 oldalas jelentés szerint a kínai lakosság a több éve piacon lévő, meggyökerezett márkákban bízik leginkább. A belpolitikai, társadalmi folyamatok a márkák értékén is nyomot hagynak, így például a kínai kormány takarékossági kampányának is betudhatóan csökkent a korábban elsők közt tündöklő luxuslikőrök értéke, az élelmiszerbiztonsági kampány nyomán pedig jelentős mértékben erősödött az élelmiszeripari cégeké.
A márkaépítés jövője nem a metropoliszokban, hanem - az urbanizáció miatt - az azok körül lévő nagyvárosokban van - mutat rá a jelentés.
A vállalatoknak a társadalmi preferenciák változásához is alkalmazkodniuk kell, így az internetes áruházak vagy a kelet-ázsiai országban rendkívüli népszerűségnek örvendő mikroblogok nyújtotta lehetőségeket is ki kell használniuk - írja a tanulmány.
MTI
Hozzászólások
Le Pen az EU-s népszavazásról
Marine Le Pen államfővé választása esetén megvárja a német és az olasz parlamenti választások eredményét, mielőtt népszavazást ír ki.
Megszavazták a "CEU-törvényt"
A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
Újabb vizsgálat tárgya a Hungast
Mégsem jön létre a menza cégek tervezett fúziója. Egyelőre nem vásárolja meg a Hungast Zrt. a Sodexot, mert nem teheti. A Gazdasági Versenyhivatal közbelépett.
Szíriai fegyveresekkel állt kapcsolatban a szentpétervári merénylő
A felrobbantott pokolgép hasonló volt ahhoz a másikhoz, amelyet később a Ploscsagy Voszsztanyija metróállomáson hatástalanítottak.
Kiegyezés a székely–holland sörháborúban
Magyar politikai siker is a Csíki Sör Manufaktúra és a Heineken kiegyezése - állítják kormányzati informátoraink.Bajban a taxisok réme
Lemondott az Uber elnöke, Jeff Jones, miután a cég háza táján egymást érték a botrányok.Alternatív valóságok
Igencsak eltérő a NOB és a helyiek véleménye a tavalyi ötkarikás játékok hagyatékáról, de a rengeteg gond mellett van azért néhány sikersztori is.Jönnek az automata áruházak
Egyre több, főként a fizikai világban aktív nagyáruház vezeti be a legkülönfélébb online és elektronikus eladásösztönző praktikákat. 
