A pénzügy-politikai héjaként ismert Yves Mersch kifejtette: abban az esetben lehetne deflációs spirálról beszélni, ha az árcsökkenés széles körben és hosszú időn - több negyedéven - át tartana, de jelenleg nincsenek erre utaló jelek.

A szakember beszélt arról is, hogy elvileg az EKB is belekezdhetne egy mennyiségi enyhítésbe - vagyis állampapírokat vagy vállalati kötvényeket vásárolhatna - úgy, ahogy azt az amerikai vagy a brit központi bank teszi, de ez az eurózónában problematikus lenne.

"Közgazdasági, jogi és politikai szempontból is óriási gondot jelentene az EKB-nak, hogy eldöntse, mely tagállamok kötvényei milyen arányban szerepeljenek a portfolióban" - mondta az euróövezeti jegybank igazgatósági tagja.

Yves Mersch ugyanakkor hozzátette: az EKB még "nem fogyott ki a puskaporból", a mennyiségi enyhítésen kívül is számos eszköze van. Ezek közül az egyik, hogy a jelenlegi zéróról negatív, "büntető" tartományba csökkenti a kereskedelmi bankok által az EKB-nál elhelyezett betétek utáni kamatot, arra ösztökélve a pénzintézeteket, hogy hitelezzenek, folyassák a reálgazdaságba a többletlikviditást.

Egy ilyen lépésnek ugyanakkor megvan az a kockázata, hogy a bankok áthárítják az ügyfelekre a negatív betéti kamat miatt megemelkedő költségeiket, drágítva a kölcsönfelvételt - tette hozzá.

Egy másik eszköz a hosszú távú refinanszírozási művelet (LTRO), vagyis újabb pénzinjekció az euróövezeti bankrendszernek. Itt az a veszély áll fenn, hogy a bankok államkötvényekre költik a jegybanktól kapott olcsó hitel nagy részét.

Hírek szerint az EKB komolyan fontolgatja, hogy újabb refinanszírozási árverést tart; 2014 elején 9 vagy 12 hónapos lejáratú hiteleket hirdet. Egyes értesülések szerint az aukción részt vevő bankokat köteleznék rá, hogy vállalatok hitelezésére fordítsák a jegybanki kölcsönt.

Yves Mersch kérdésre válaszolva elmondta: az EKB megfelelő monetáris politikával időt nyerhet a kormányok számára, de nem tudja elvégezni a szükséges reformokat a fiskális politika irányítói helyett.

Kapcsolódó cikkek