A Mol papírok nyitóára pénteken 16 090 forint volt, a bejelentést követően 15 805 forintra esett.

Kulisszatitkok - Miért utazott Csányi Zágrábba>>>>>

Valki: nincs jogsegélyegyezményük a horvátokkal
Horvátországgal nincs uniós szintű bűnügyi jogsegélyegyezményünk - mondta Valki László nemzetközi jogász nincs azzal kapcsolatban, hogy újabb horvát megkeresés érkezett Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ügyében.

A szakember elmondta: igaz ugyan, hogy Horvátország nemrég csatlakozott az EU-hoz, ám 2011-ben megkötött csatlakozási szerződése egyelőre csak függelékében említi azt a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményt és a kiegészítő jegyzőkönyvét, amelyet 2000-ben, illetve 2001-ben kötöttek az unió tagállamai. Ezek Horvátországra nézve csak akkor lépnek majd hatályba, ha erről az EU igazságügy-miniszterekből álló tanácsa külön döntést hoz, mégpedig egyhangú szavazással.

"Én ilyen döntésről Horvátország kapcsán még nem hallottam, de az előkészítésével kapcsolatos hírek sem jutottak el hozzám" - mondta a szakember, aki hozzáfűzte azt is: Magyarország 2004-es csatlakozásakor sem automatikusan lépett hatályba az uniós jogsegélyegyezmény. Magyarország és Horvátország viszonylatában még mindig az 1968-ban Jugoszláviával megkötött általános jogsegélyszerződés az irányadó, amely egyebek között a kiadatást szabályozza. Ennek alapján vizsgálja most az ügyészség a horvát hatóságok megkeresését.

Vizsgálati fogságot rendelt el a zágrábi megyei bíróság pénteken Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója ellen, ami alapját képezi annak, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene.

A bíróság honlapján közzétett közlemény szerint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) javaslatára rendelték el az őrizetbe vételt, szökés veszélye miatt.
A közlemény szerint az USKOK nemzetközi jogsegély keretében kétszer kérte Hernádi Zsolt meghallgatását a magyar hatóságoktól, amelynek nem tettek eleget, arra hivatkozva, hogy magyar nemzeti érdekekről van szó. Ezt követően kérték, hogy kézbesítsenek gyanúsítotti idézést Hernádinak horvátországi meghallgatásra, aminek állításuk szerint a magyar hatóságok szintén nem tettek eleget. A kérést szeptemberben megismételték, és szeptember 25-re az USKOK beidézte Hernádi Zsoltot. A zágrábi megyei bíróság honlapján található közlemény szerint a magyar fél nemzeti érdekekre hivatkozva ismételten elutasította a kérvényt. Az idézést a magyar média is közzétette, valamint Csányi Sándort, a Mol igazgatóságának alelnökét is tájékoztatták róla, amikor szeptember 18-án Zágrábban a Mol és a horvát kormány közötti megbeszélésen vett részt. A bíróság szerint az, hogy Hernádi Zsolt - annak ellenére, hogy tudja, Horvátországban nyomozás folyik ellene vesztegetés bűntettjének vádjával, valamint, hogy az USKOK kijelölte a kihallgatás időpontját is - nem szándékozik önkéntesen megjelenni és saját védelmében felszólalni a horvát hatóságok előtt, egyértelműen azt jelenti, hogy akadályozza a nyomozás folyamatát - áll a nyomozati fogság elrendelésének indoklásában.

Ezt írják a horvát lapok

A Jutarnji List című zágrábi napilap szerint az USKOK azért kérvényezte a bíróságtól a vizsgálati fogság elrendelését, mert ezzel lehetővé válik, hogy európai és akár nemzetközi elfogatóparancsot adjanak ki ellene. A lap szerint a korrupció és szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség Hernádi elérhetetlensége és a magyar igazságszolgáltatási szervek folyamatos elutasítása miatt döntött úgy, hogy kéri a vizsgálati fogság elrendelését.
A Vecernji List című zágrábi napilap internetes oldalán azt írta, hogy a nemzetközi elfogatóparancs kiadását követően "Hernádi Magyarországon biztonságban lehet, mivel az ottani igazságszolgáltatási szervek nem akarják büntetőeljárás alá vonni, és nem is adják ki, de sehol máshol Európában nem lesz biztonságban".
A Vecernji List úgy fogalmazott, hogy a zágrábi bíróság szerint Magyarországon nem fogják letartóztatni Hernádit akkor sem, ha európai elfogatóparancsot adnak ki ellene. Várhatóan továbbra is nemzeti érdekekre hivatkoznak majd. A Vecernji List cikke szerint a magyar szervek továbbá azt is felhozhatják indoknak, hogy Hernádi Zsolttal szemben lefolytatták a nyomozást, és minden gyanú alól felmentették. Zágrábban viszont úgy gondolják, hogy nem lehetett Hernádi ellen semmilyen vizsgálatot lefolytatni, mert minden bizonyíték az USKOK-nál van.

Az ügy háttere

Hernádit azzal gyanúsítják, hogy vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanader volt horvát kormányfőnek annak érdekében, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában. Az úgynevezett Mol-INA-ügyben az USKOK 2011-ben rendelt el nyomozást Ivo Sanader és Hernádi Zsolt ellen.

A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedésért, hivatali visszaélésért és vesztegetés bűntettének elkövetéséért - nem jogerősen - 10 év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett, a veszteséges gázüzletág kivételével. A Mol korábban visszautasította a Sanader ellen szüleettt ítéletben foglaltakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, nem adott vesztegetési pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. A vállalat szerint az ügy kevésbé szól a Molról vagy az INA-ról, hanem sokkal inkább horvátországi politikai ügyről van szó.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek